Közel hétszázezer afrikai csónakázna át az EU-ba

Az olasz titkosszolgálat jelentése szerint jelenleg 685 000 migráns vár arra Líbiában, hogy átkelhessen Európába – számolt be erről nemrég az olasz Corriere della Sera hírportál, amely hozzátette: az olasz hírszerzés hetente készít jelentést a kormánynak az aktuális biztonsági kihívásokról.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a kiszivárgott adat nem azokra vonatkozik, akik a líbiai partoknál állnak készen kihajózni, hanem az észak-afrikai országban tartózkodó összes migránsra. Flavio Di Giacomo, az IOM szóvivője elmondta: valóban sokan vágynak Európába, ám csak elhanyagolható hányaduk teheti meg, hogy kifizeti a csempészdíjat a különféle bűnszervezeteknek.

A tengeri átkelés rendkívül kockázatos, ezért nagyon kevesen érik el az európai kikötőket

– közölte Tóth Klaudia. A Migrációkutató Intézet munkatársa hozzátette: az IOM és más humanitárius csoportok szerint azokat, akiknek hajóit a líbiai parti őrség visszafordítja, gyakran fogolytáborokba szállítják, a lágerekben pedig különböző bántalmazásoknak és kínzásoknak vannak kitéve.

Támogatnák a határkerítéseket

„Az Európai Unió több tagországa számára a 2022-es év fordulópontot jelentett migrációs szempontból” – nyilatkozta az Indexnek Párducz Árpád biztonságpolitikai szakértő. A tavalyi év során mintegy 966 000, nemzetközi védelem iránti kérelmet adtak be az Európai Unió, Svájc és Norvégia (EU+) területén. Ez 2016 óta a legmagasabb mért adat, amely 2021-hez képest 50 százalékos emelkedést jelent. A szíriaiak, az afgánok, a törökök, a venezuelaiak, valamint a kolumbiaiak mellett nagy arányban jelennek meg olyan területekről is, amelyeket az EU biztonságos országnak tekint: Banglades, Marokkó, India vagy Tunézia.

Ennek következtében több tagország is határvédelmi intézkedéseinek szigorítása mellett döntött, illetve az Európai Unió külső határainak védelmét szorgalmazza. Ebbe a csoportba sorolhatók Magyarország mellett többek között a balti, közép-, valamint dél-európai tagállamok

– mondta el Párducz Árpád, kitérve arra, hogy több tagország uniós forrásokból határkerítéseket is építene, ám eddig az Európai Bizottság ezt az elképzelést nem támogatta. Az Európai Unió jelenlegi soros elnöke, Svédország, illetve a következő soros elnök, Spanyolország is központi kérdésként tekint a migrációra.

Uniós nyomás Szerbiára

A Nyugat-Balkán továbbra is az egyik kiemelt, Európába vezető tranzitútvonal. Bár a statisztikák szerint itt csökkenés tapasztalható, ami az érintett európai uniós tagállamok erőteljesebb fellépésének, illetve a szerb vízummentességi politika változásainak köszönhető. Szerbia Jugoszlávia jogutódjaként ugyanis vízummentességi megállapodásokat tartott fenn több jelentős kibocsátó országgal, például Indiával, Tunéziával, Burundival és Bissau-Guineával. „Végül a szerb kormány az Európai Unió nyomására 2023 január elsejével megszüntette a megállapodásokat” – fejtette ki a szakértő.

Szerinte a Nyugat-Balkán államai önállóan nem képesek megbirkózni az irreguláris migráció jelentette kihívásokkal. A nyugat-balkáni útvonal és Magyarország szempontjából kulcsfontosságú Szerbia, ahol a probléma továbbra is központi kérdés.

Az elmúlt évben az embercsempészek, illetve irreguláris migránscsoportok közötti összecsapások miatt a kiemelt rendőri figyelem nem a probléma megoldását, hanem annak átalakulását hozta el

– magyarázta Párducz Árpád. Szerinte ugyanis az erős rendőri jelenlétnek köszönhetően az EU-ba vágyó migránsok gyakrabban veszik igénybe az embercsempészek segítségét.

A Frontex számai

A varsói székhelyű Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) március 10-i adatai szerint 2023 első két hónapjában összesen 28 130 irreguláris határátlépési kísérletet regisztráltak a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján.

A középmediterrán útvonal esetében 11 951 illegális határátlépési kísérletről beszélhetünk, míg a nyugat-balkáni útvonal esetében ez a szám 8394. Jelentős eltérés mutatkozik azonban az útvonalakat igénybe vevő irreguláris migránsok származási országaiban. Míg a középmediterrán útvonalon az említett időszakban Elefántcsontpartot, Guineát és Pakisztánt emelhetjük ki, addig a nyugat-balkáni útvonalon továbbra is Szíria, valamint Afganisztán említhető fő kibocsátó országként.

2500 embercsempész magyar börtönben

Mint arról korábban beszámoltunk, jelenleg 73 országból több mint 2500 embercsempész van a magyar börtönökben. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) számára számos pluszfeladatot jelent a külföldi állampolgárok fogva tartása. Talán a legégetőbb probléma a kommunikáció, a nyelvi nehézségek leküzdése.

A BvOP éppen ezért aktív munkakapcsolatot tart fenn a diplomáciai testületekkel. A hazai börtönök folyamatosan friss és aktuális információkkal látják el a konzulátusokat az intézetek működését érintő lényeges változásokról, tudnivalókról és eljárásrendekről.

(Borítókép: Líbiából érkező menekültek a roccellai kikötőnél, Olaszországban 2022. november 14-én. Fotó: Valeria Ferraro / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)