Évente 27 ezer nő nem tévedhet?

Az Orbán-kormány egyik legjelentősebb újítása volt, hogy 2011-től bevezette a nők számára a korkedvezményes nyugdíjat. Így ma már 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a hölgyek is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó öregséginyugdíj-korhatárt. A kedvezmény miatt már több mint háromszázezer magyar nő vonult idő előtt nyugdíjba.

azaz a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető jogosultsági idő a 40 éven belül legfeljebb 8 év lehet, de a nyugdíj 40 év keresőtevékenység alapján is megállapítható.

Eltérő szabály vonatkozik azokra, akik öt vagy több gyermeket neveltek fel. Esetükben a 40 év jogosultsági időn belül a 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő feltétel öt gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb hét évvel csökken. Annak az igénylőnek pedig, aki gyermekek otthongondozási díjában részesült, vagy súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel részesült ápolási díjban, vagy 1998. január 1-jét megelőzően gyermekek otthongondozási díjának minősülő szolgálati időt szerezett, a 40 év jogosultsági időn belül 30 év keresőtevékenység szükséges.

Mi számít a 40 évbe?

Jogosultsági időnek minősül az az időszak, amely alatt az igénylő keresőtevékenységet folytatott, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban állt, vagy a gyermeke nevelésére tekintettel olyan ellátásban részesült, amelynek folyósítása szolgálati időnek számít. Ebből a szempontból a saját gyermek, a nevelt, örökbefogadott gyermek vagy unoka nevelése, otthoni gondozása címén szerzett idő is elfogadható. Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő lehet:

• a munkaviszony,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás időtartama,
• az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
• a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama,
• a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának időtartama,
• az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység időtartama,
• a megbízási jogviszony időtartama,
• az 1998. január 1. és 1999. december 31. között kapott végkielégítés alapján elismerhető időtartam, továbbá
• minden más olyan időszak, amely keresőtevékenységre tekintettel került elismerésre például kisiparosként, gazdasági munkaközösség tagjaként, egyéni gazdálkodóként, ügyvédi munkaközösség tagjaként, közjegyzőként, valamint a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként eltöltött időtartam.

Ugyanakkor nem minősül jogosultsági időnek:

• a munkanélküliség esetére nyújtott ellátások folyósításának időtartama,
• a megállapodás alapján szerzett szolgálati idő,
• a kötelező nyári gyakorlat időtartamán kívül a szakmunkástanulói tanulmányok időtartama,
• a nappali tagozatos, felsőfokú tanulmányok időtartama,
• az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja,
• a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz (az úgynevezett passzív táppénz) időtartama.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól kell igényelni, mégpedig a nem rövid elnevezésű „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatvány benyújtásával.

Hogyan számolják ki?

A nyugdíjat úgy számolják ki, hogy 1988. január 1-ig visszamenőleg összegyűjtik az összes olyan bevételt, ami után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Mivel a pénz nem ugyanannyit ért 1988-ban, mint 2023-ban, a régi jövedelmeket a kormány által közzétett valorizációs szorzókkal kell felszorozni.

Vagyis ha valaki idén megy nyugdíjba, akkor 2021-től indul a valorizáció, ahol 1,175 a szorzó, azaz 17,5 százalékkal emelik a 2021-ben szerzett keresetet. A lényeg: a valorizáció segítségével a 2021 előtti évek keresetét a 2022-es kereseti szinthez igazítják.

A legfrissebb valorizációs szorzószámokat tartalmazó kormányrendelet egyébként március 30-án látott napvilágot. És csak érdekességképp: 1950-nek 525,405 a szorzószáma, amiből következik, hogy 

Tehát a felszorzott, majd átlagolt éveket a szolgálati évek szerint arányosítják. Igen ám, de most ugrik a majom a vízbe! A nők kedvezményes nyugdíja ugyanis a beszámítás alapjául szolgáló átlagkereset 80 százaléka lesz.

Veszteség, rejtett módon

A nyugdíjba vonulásnál egyik kulcskérdés az időzítés: él-e az érintett a korkedvezménnyel, vagy inkább ráhúz pár évet a magasabb nyugdíjért cserébe. Nézzünk két példát!

A Napi.hu számítása szerint a Nők 40 keretében egy nő 2016-ban 40 éves szolgálati idővel 60 évesen ment nyugdíjba 100 egységnyi éves nyugdíjjal, amelyet még várhatóan 20 évig kap. Ha 2019-ig vár a nyugdíjjal, 43 évi szolgálati viszonyával a 80 százalékos helyettesítés 86-ra nőtt volna (7,5 százalékos emelkedés), a valorizáció miatt pedig 2019-től kezdve 1,07 × 127 = 137 egységnyi lenne a nyugdíja, amelyet megközelítőleg 17 évig élvezne. Az első esetben a nyugdíja 20 × 100 = 2000 egység, de ha három évvel később megy nyugdíjba, 17 × 137 = 2329 egység lenne.

Gerencsér László tanulmányában megnézte, mi történik, ha 40 év szolgálattal, 58 évesen vonul valaki nyugdíjba a 65 éves kora helyett. Példájában egy 1955. január 1-jén született nő 2013. január 1-én, 40 évi jogosultsági idő megszerzése után ment nyugdíjba. A nyugdíj alapját képező nettó átlagkeresete 150 ezer forintra jött ki. Miután a nyugdíja a beszámítás alapjául szolgáló átlagkereset 80 százaléka, így 120 ezer forintot kapott kézhez. Három évvel később, 2019-ben a nyugdíja az időközi emelések hatására 138 066 forintra emelkedett.

Ha ugyanez a hölgy nem élt volna a Nők 40 programmal, és a rá vonatkozó 64 éves korhatár elérésekor, 2019. január 1-jén megy nyugdíjba, akkor a nyugdíj alapját képező átlagkeresete a nyugdíjazás előtti évre valorizálva 229 619 forintra jönne ki, míg a nyugdíja az átlagkeresetének 92 százaléka, azaz 211 249 forint lenne. A különbség 73 183 forint!

A közgazdaságtudomány kandidátusa szerint a nyugdíjveszteség rejtett módon jelentkezik, mert azt nem direkt nyugdíjcsökkentés, hanem a rendszer működése váltja ki.

Munkavállalás nyugdíj mellett

2020. július 1-je óta a nyugdíjra jogosultak választhatnak:

1. a nyugdíj mellett munkát vállalnak, vagy
2. nyugdíjba vonulás nélkül folytatják keresőtevékenységüket.

2020 júliusától a nyugdíj mellett dolgozók mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól. Bár nettó bérük jelentősen nőtt, a járulékmentesség miatt a jövedelmük nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításakor. Másfelől: jól járnak azok a munkáltatók, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, hiszen így mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Az új szabályozás érinti a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is. Korábban ugyanis az volt a főszabály, ha a kedvezményes nyugdíjas nők munkavégzésből származó keresete elérte a havi minimálbér 18-szorosát, a következő hónaptól arra az évre fel kellett függeszteni a nyugdíjuk folyósítását. Azzal azonban, hogy járulékmentessé vált a nyugdíj melletti munkavégzés, ez a korlátozás megszűnt. Ami egyben azt is jelenti, hogy a kedvezményes öregségi nyugdíj mellett korlátozás nélkül lehet munkát vállalni.

Nem tervezik a megszüntetését

Az elmúlt években már többször híre kelt, hogy a kormány a nők kedvezményes nyugdíjának megszüntetését tervezi. Decemberben Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, amelyben rákérdezett, megszüntetik-e a nők korai nyugdíjba vonulási lehetőségét? Varga Mihály megbízásából Tállai András, a tárca parlamenti államtitkára a következő választ adta:

Az Alaptörvénnyel összhangban a magyar társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerben öregségi nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltését követően állapítható meg. Egyetlen kivétel ez alól a nők számára biztosított, nyugdíjkorhatártól függetlenül megállapítható öregségi nyugdíj. A korábbi nyugdíjazás lehetővé teszi például a nagymamák számára, hogy aktívabb szerepet tudjanak vállalni az unokáik gondozásában, ezzel közvetett módon segíti a fiatal édesanyák visszatérését a munkaerőpiacra. Az intézkedés ezzel a munkaalapú társadalom erősítését is szolgálja, segítve a nemzedékek közötti együttműködést és szolidaritást. Természetesen a nők kedvezményes nyugdíjának megszüntetését nem tervezzük.

A nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos további információk a Magyar Államkincstár oldalán olvashatók.

(Borítókép:  Bánkúti Sándor / Index)