Új fogyasztóvédelmi politikát hirdetett a kormány

További Belföld cikkek
-
Az Amerikából érkezett források feltárásáért felelős kormánybiztost nevezne ki a Fidesz
- A Fidesz szerint a Tiszta Párt az illegális migrációért és Magyarország politikai zsarolásáért dolgozik
- Nyugdíjas drogdílert fogtak Gyöngyösön
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf kemény üzenetet küldött Magyar Péternek, aki a lemondását követelte
- Először hajtanak végre éleslövészetet az új H225M helikopterrel
Hazánkban bármilyen fogyasztóvédelmi probléma esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni, amely megvizsgálja a vállalkozás piaci magatartását. Egyedi panasz esetében viszont a békéltetőtestület jár el, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság ilyenkor átteszi a kérelmező ügyét a békéltetőtestülethez.
15 ezertől kétmilliárd forintig
A fogyasztóvédelmi hatóság a kormányhivatal, jellemzően az illetékes megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi (fő)osztálya. A hatóság ellenőrzi többek közt a megtévesztéssel kapcsolatos ügyeket, a forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a vállalkozás a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, határidő megállapításával felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre.
Ha a hatóság fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértését állapítja meg, az eset lényeges körülményeinek figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket határozhatja meg:
- elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
- megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
- határidő kitűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
- a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
- illetve értékesítését,
- a jogszerű állapot helyreállításáig elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását,
- a jogsértés megállapításától legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, valamint
- fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha
- a vállalkozás az első, jogsértést megállapító döntéstől számított hat hónapon belül ugyanazon rendelkezést ismételten megsértette,
- a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti,
- a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezést sértett meg,
- a jogszabályi rendelkezést a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben sértett meg,
- a vállalkozás megsérti a békéltetőtestületi eljárásban fennálló együttműködési kötelezettségét.
A fogyasztóvédelmi bírság összege 15 ezer forinttól a százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében az éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
Kiket békéltet a békéltetőtestület?
Ha a fogyasztónak vásárlással kapcsolatban kifogása merül fel, és nem tudja a vállalkozással rendezni, békéltetőtestülethez fordulhat. Hazánkban 24 éve működnek a békéltetőtestületek.
A békéltetőtestület egyezséget próbál meg létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között, ennek hiányában pedig dönt az ügyben.
A vásárló csak egyedi jogvitájával fordulhat a testülethez, más ügyben (például megtévesztés vagy minőségi kifogás esetén) átteszik a panaszt a fogyasztóvédelmi hatósághoz.
A békéltetőtestület nem más, mint a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése. Az érintett vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy köteles a meghallgatásra válasziratot benyújtani, illetve a cég képviselőjének megjelenni, mert ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság.
A békéltetőtestületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül kísérelje meg a panaszügy rendezését. Csak ennek sikertelensége esetén adható be kérelem a békéltetőtestülethez, amely négyféle határozatot hozhat:
- egyezséget jóváhagyó határozat – ha az eljárás során egyezség születik a felek között, akkor azt kötelező érvényű határozatba foglalják, amely bírósági úton kikényszeríthető;
- kötelezést tartalmazó határozat – ha a vállalkozás az eljárás során arról nyilatkozik, hogy aláveti magát a döntésnek, a fogyasztói kérelem megalapozottsága esetén a tanács kötelező határozatot hoz;
- ajánlás – ha a vállalkozás az eljárás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy kötelezésként nem fogadja el a döntést, az eljáró tanács ajánlást hoz, feltéve hogy a fogyasztónak igaza van;
- eljárást megszüntető határozat – ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a fogyasztó igénye megalapozatlan, a békéltetőtestület megszünteti az eljárást.
Fontos garanciális szabály: a békéltetőtestületi döntés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse.
„Cselekvő fogyasztóvédelem”
E tudnivalók előrebocsátása után nézzük meg, merre kívánja továbbfejleszteni a kormány a fogyasztóvédelmet. Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban nyújtotta be a parlamenthez Az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek vitáját április 12-én kezdik meg a képviselők.
A törvényjavaslat célja a békéltetőtestületek hatékonyságának és elérhetőségének növelése. A kormány új fogyasztóvédelmi politikájának mottója a „cselekvő fogyasztóvédelem” lett, ami egyszerre jelenti a jogsértésekkel szembeni fellépés és az önkéntes jogkövetés előmozdítását.
Ez az új fogyasztóvédelmi politika négy fő területre fókuszál:
- a gyermekvédelemre,
- a digitális fogyasztóvédelemre,
- a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és
- az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására.
A módosítás egyik leglátványosabb eleme, hogy a békéltetőtestület előtt az online meghallgatás válik fő szabállyá, amely a jogalkotó szándéka szerint a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak és a békéltetőtestületeknek is hatékonyabb eljárást tesz lehetővé.
Szintén jelentős változásnak ígérkezik, hogy
a kétszázezer forint alatti ügyekben alávetési nyilatkozat hiányában is kötelezést tartalmazó határozat hozható.
Törvényi szintre emelik a paritás elvét, amely alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a tagok kiválasztásakor gondoskodik arról, hogy a fogyasztói és vállalkozói oldal képviselői egyenlő számban kerüljenek a testületekbe. A békéltetőtestületi elnököket a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki.
Bővítik az ügyintézési helyeket. Így a vármegyeszékhelyeken kívül a megyei jogú városokban (Baján, Esztergomban, Érden, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán és Sopronban) is lehetőség lesz személyes meghallgatásra.
(Borítókép: Varga Judit. Fotó: Kaszás Tamás / Index)