Új trend Magyarországon: a fiatalok is készítenek végrendeletet

A magyar öröklési jog szabályai szerint az örökhagyó hagyatéka végintézkedéssel száll át az örökösökre. Ha nincs végrendelet, csak akkor jöhet szóba a törvény szerinti öröklés. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a végintézkedések számának növekedése többéves tendencia, az utóbbi időben végrendelkezési kultúra kezd kialakulni Magyarországon. 2022-ben csaknem tíz százalékkal többen végrendelkeztek, mint 2021-ben. Míg a rendszerváltozás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen egy lakáson, egy autón és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig 

Sokan frissítik végakaratukat

Sokan az élethelyzetük, családi állapotuk miatt rendelkeznek előre a vagyonuk sorsáról. A végrendelkezők egy részének például több kapcsolatból is született gyermeke, ezért rendezni szeretné a vagyoni viszonyokat, hogy a halálát követően az örökösök között ne merüljön fel öröklési jogi vita. Gyakori az is, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára, ugyanis ők a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek egymás után, így még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket haszonélvezet. Az is előfordul, hogy valaki ugyan a törvényes örököseinek szánja vagyonát, de a törvényi szabályozástól eltérő arányban.

A végrendeletek többsége saját kezűleg készül, kisebb része jogász – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködésével. Az örökhagyók többsége csak egyszer készít végrendeletet, de sokan frissítik, karbantartják a végakaratukat. Leggyakrabban azért készítenek új végrendeletet, mert családi viszonyaik megváltoznak, például gyermekük, unokájuk születik, vagy összevesznek egyik gyermekükkel, mert nem gondozzák. Szintén mindennapi indok, ha új vagyonelem, például egy lakás vagy egy nyaraló kerül a tulajdonukba, vagy életük valamilyen komolyabb fordulót vesz. Aki karbantartja a végrendeletét, az általában többször teszi élete során, jellemzően két-három alkalommal, de közjegyzők találkoztak már olyan örökhagyóval is, aki néhány évtized alatt csaknem tízszer készített újat.

Vissza kell vonni a régit

Egyre több embert foglalkoztat saját vagyonának a sorsa. Sokan nem bízzák a törvényi szabályozásra a haláluk után fennmaradó ingatlanok és ingóságok öröklését, hanem maguk akarják meghatározni, hogy ki és milyen arányban kapja meg azokat. A közjegyzők tapasztalatai szerint az idősebbek mellett már a középkorúak, valamint fiatal családosok is készítenek végrendeletet

– állítja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

A kamarai vezető szerint ha valakinek már van érvényes végrendelete, majd a vagyoni körülményei vagy családi helyzete megváltozik, érdemes átgondolnia, nem szükséges-e módosítania a korábban tett végrendeletét. Az új írásbeli végrendelet készítésénél azonban a korábbit mindenképpen érdemes kifejezett nyilatkozattal visszavonni, sőt lehetőleg fizikai értelemben meg is semmisíteni. Ha ugyanis több végintézkedés is előkerül a hagyatékeljárás során, abból a tapasztalatok szerint szinte mindig vita és pereskedés lesz, és így hosszú hónapokig elhúzódhat a hagyaték átadása.

Külföldi vagyon öröklése

Már nem számít ritkaságnak a külföldi vagyon, például ingatlan sem, ami az örökhagyó részéről fokozott odafigyelést igényel. Amennyiben valakinek európai uniós tagállamban van vagyona, akkor abban a tagországban érdemes végrendeletet készítenie, ahol a szokásos tartózkodási helye van, mert fő szabályként annak a tagállamnak az öröklési szabályait veszik majd figyelembe, és ott is folytatják majd le a hagyatéki eljárást.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetének összesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a hazai közjegyzők. 

Érdekesség, hogy Máltához, Ciprushoz és Litvániához öröklési ügyben nem tartozott közjegyzői eljárás az elmúlt években.

(Borítókép: Mészáros János / MTI)