Visszautasították a nyugdíjrendeletet támadó baranyai nyugdíjas alkotmányjogi panaszát

Az év elején megírtuk, hogy egy nyugdíjas indítványozó, aki amúgy alkotmányjogi panaszában nem járult hozzá személyes adatainak közzétételéhez, az Alkotmánybíróságon megtámadta a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. július havi kiegészítő emeléséről szóló 161/2022. (IV. 28.) Korm.-rendeletnek azt a rendelkezését, amely elrendelte, hogy a nyugellátásokat 2022. július 1-jétől – január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 3,9 százalékkal hivatalból kell emelni. A kormány a tavaly év eleji ötszázalékos nyugdíjemelés után emelte újabb 3,9 százalékkal a nyugdíjakat, ám az emelésből kizárta azokat, akik 2022. január 1-jét követően mentek nyugdíjba. Miután az indítványozónak a Baranya Megyei Kormányhivatal 2022. május 26-tól állapított meg öregségi nyugdíjat, így ő kimaradt ebből a nyugdíjemelésből.

Hátrányos megkülönböztetés?

Az elmúlt negyedszázadban már számtalanszor módosított 1997-es nyugdíjtörvény 62. § (6) bekezdése alapján az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen. A felhatalmazás alapján a kormány április végén döntött a kiegészítő intézkedésekről, de abból – legalábbis a panaszos érvelése szerint – önkényesen, észszerű indok nélkül kizárta azokat, akik 2022. január 1-jét követően mentek nyugdíjba. Az indítványozó a jogalkotói indoklást idézve hangsúlyozta, hogy a szabályozás célja a nyugdíjban részesülők megélhetésének biztosítása azokban az esetekben is, amikor a gazdasági helyzet vagy az infláció mértéke ezt a megélhetést és stabilitást veszélyeztetné.

Az indítványozó emlékeztetett:

Mivel a nehéz gazdasági helyzet 2022-ben fokozatosan állt elő – folytatta érvelését a baranyai nyugdíjas –, így azokat is érinti, akiknek 2022-ben állapítottak meg nyugdíjat. Hivatkozott a KSH havi inflációs adataira is, amely szerint januárban 7,9; februárban 8,3; márciusban 8,5; áprilisban 9,5; májusban 10,7; júniusban 11,7 százalék volt az infláció.

„Látható, hogy azok nyugdíja is egyre gyorsabban veszít az értékéből, akik számára januárban, februárban vagy akár közvetlenül a rendelet hatálybalépése előtt állapítottak meg nyugdíjat” – állapította meg a panaszos, aki kérte a kormányrendelet „amely után a jogosultnak a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. január havi emeléséről szóló 692/2021. (XII. 9.) Korm.-rendelet 1. §-a alapján emelés (a továbbiakban: januári emelés) járt” fordulata Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Szerinte ugyanis 

Úgy vélekedett, hogy a sérelmezett rendelkezés életkor szerinti hátrányos megkülönböztetésben részesíti őt és azon nyugdíjasokat, akik életkoruk alapján nem igényelhettek teljes öregségi nyugdíjat 2021. december 31. előtt, és a megkülönböztetésnek nincs észszerű indoka.

Nem alapvető jelentőségű kérdés

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa – előadó alkotmánybíró Handó Tünde – csütörtökön közzétett végzésében visszautasította az alkotmányjogi panaszt. A grémium megerősítette, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyokkal összefüggő szolgáltatások esetében a tulajdonként megszerzett vagyoni jogi igényeket az Alaptörvény XIII. cikke védi.

Azonban csak a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett, a ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság minősül olyan vagyoni értékű jognak, melyet az Alaptörvény XIII. cikke véd.

A végzés indoklása szerint maga az indítványozó sem állította, hogy a támadott szabályozás már megszerzett, ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultságát vonja el. Vagyis – állapította meg az öttagú tanács – tulajdonként megszerzett, ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultságnak, ezáltal az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének a kormányrendelet sérelmezett szövegrésze általi korlátozása az indítvány kapcsán alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként nem merül fel.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!