Megszüntetik a sajtóbeli rágalmazás és becsületsértés büntethetőségét

Nagy visszhangot váltott ki az elmúlt napokban a Fidesznek az a törvényjavaslata, amely a sajtótermékek és médiaszolgáltatás esetében módosítaná a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó szabályait. Az indítványt április 25-én nyújtotta be két kormánypárti képviselő, és az Országgyűlés május 3-án már meg is kezdi az általános vitáját.

Csak végső esetben

A Kocsis Máté frakcióvezető és Halász János frakcióvezető-helyettes által jegyzett módosítás alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki ezt a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

A két politikus indoklása szerint javaslatuk a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre.

Ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása.

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága egybehangzó és következetes álláspontot képvisel azzal kapcsolatban – olvasható az indoklásban –, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás jogának gyakorlásakor keletkezett közlések miatt a felelősségre vonás lehetősége korlátozott.

A közügyekkel összefüggő véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. Általános jogelv, hogy

és nem használható fel olyan célok elérésére, amelyek más alkalmas eszközzel is elérhetőek, kiválthatóak – hangsúlyozta a két kormánypárti képviselő. Kitértek arra is, hogy bár az európai országok nem egységesek a rágalmazás és a becsületsértés szabályozása tekintetében, a büntethetőséget kizáró okok meghatározása során a fenti elv érvényesül, illetve egyes országokban nem bűncselekmény a rágalmazás, a becsületsértés, és kizárólag polgári jogi kereset nyújtható be ilyen jellegű sérelmek orvoslása érdekében.

„Eddig sem tartott vissza senkit”

Polyák Gábor médiakutató szerint a törvénymódosítási javaslat a médiában valódi változást nem jelent, mivel láthatóan eddig sem tartott vissza senkit, hogy rágalmazásért vagy becsületsértésért elvileg akár börtön is járhatna. Az más kérdés, hogy a bíróságok ezzel nem éltek, eddig is inkább sérelemdíjakat szabtak ki, ennek a lehetősége pedig továbbra is ott marad a Polgári Törvénykönyvben.

Kicsit tartok attól, hogy az Európai Bizottság vállon veregeti magát, micsoda óriási segítséget nyújtott a magyar sajtószabadságnak, miközben mindenki hazudhat tovább boldogan

– mondta a Népszavának a kommunikációs szakember.

Schiffer András ügyvéd, korábbi ellenzéki képviselő Facebook-posztjában közölte: a javaslat nem hülyeség, a Btk. 2012-es vitájában ő is felvetette, hogy a rágalmazás és a becsületsértés tényállásai alkalmasak a sajtószabadság szükségtelen és aránytalan korlátozására is. Akkor a kormányoldal nem volt vevő erre a felvetésre – tette hozzá. Schiffer problémának nevezte, hogy a törvényhozás napi aktualitások mentén rángatja a jogvédelmi garanciákat, az egyes alapjogok – így a szólásszabadság és a becsületvédelem – határvonalait. „Egy jogállamban pontosan ilyen problémák nem fordulhatnak elő” – vélekedett.

A TASZ további lépéseket sürget

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közleménye szerint ők ezt a fajta sajtódekriminalizálást régóta szorgalmazták, ez „önmagában, más változások nélkül nem fogja elhozni a megváltást”. Szerintük például a közmédiának is közszolgálatot kellene végeznie, nem propagandát. Fel kellene számolni a kormányhoz közeli sajtótermékeket kiadó Közép Európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA). A közérdekű adatokhoz könnyebben hozzá kellene férni. A kormánytagoknak válaszolniuk kellene a kritikus sajtó kérdéseire. Valamint meg kéne erősíteni a jóhírnév és a becsület polgári jogi védelmét is. Szerintük ugyanis 

A TASZ szerint a TV2-nek például 16 valótlan híresztelést kell beismernie Juhász Péterről a Tényekben, de ez hónapok óta nem sikerül nekik, mert szerintük arra nem elég a műsoridő.

Egyébként az ügyben egy másik civil szervezet, a Transzparens Újságírásért Alapítvány kereste meg az igazságügyi minisztert és a Fidesz frakcióját, hogy „gondolják át a rágalmazás és a becsületsértés tényállásának szabályozását”, mert szerintük az a jelenlegi formájában „furkósbotként használható. Az újságírók kénytelenek vagy öncenzúrát gyakorolni, vagy vállalni a sokszor évekig tartó, megterhelő büntetőeljárást.”

A parlament szerdán tárgyalja szintén a salátatörvénybe foglalt börtönreformot is, erről itt olvashat bővebben.

(Borítókép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. október 21-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)