Veszélyes anyagokat mutattak ki a Balaton vizében

 Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag-terhelések. Ezek a parányi polimerek ugyanis akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve gerinctelen és gerinces szervezetekben is – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szerdán az MTI-vel.

Hozzátették: egyre nyilvánvalóbb, hogy a mikroműanyagok felületéhez emberi eredetű szennyező anyagok (például gyógyszermaradványok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédő szerek hatóanyagai) is hozzákötődhetnek, és ez tovább erősítheti az anyagok toxikus hatását, valamint az élő szervezetekben és a táplálékláncban történő feldúsulását.

A közleményben a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak a Science of the Total Environment szaklapban közölt tanulmányára hivatkoztak, amely szerint a Balatonban lévő, 50–100 mikrométeres mikroműanyagok juthatnak be a nagy vízibolha tápcsatornájába.

A szakemberek hétfajta polimertípust azonosítottak az 50–100 mikrométer mérettartományban, amelyek közül a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Típustól függetlenül 1000 literenként átlagosan 5,5 fordult elő belőlük, amely hasonló az európai tavakban mért értékekhez.

A kutatócsoport azt is igazolta, hogy 

Az új eredmények és tapasztalatok alapján a MATE és az Eurofins Kft. szakemberei pályázati együttműködéssel olyan további, antropogéneredetű mikroszennyezőket keresnek, amelyek vizes közegben bizonyíthatóan megkötődnek a mikroműanyagok felületén – olvasható az egyetem közleményében.