Döbbenetes titkok a Ferihegyi repülőtérről, amelynek még a nevével is meggyűlt a baja

Május 7-e ugyanúgy vasárnapra esett 1950-ben, mint ma. Azon a napon több száz meghívott gyűlt össze Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában, hogy részt vegyen a hároméves terv keretében, 40 millió forintból újjáépített Ferihegyi repülőtér ünnepélyes felavatásán. Az avatóbeszédet Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter tartotta, akiről elég annyit tudni, hogy az 1934-ben megjelent Tisztelt elvtárs című könyvében azt fejtegette, miért különb a szovjet élet az amerikainál.

Miért éppen Ferihegy?

A repülőteret a fekvése alapján Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek nevezték el. A Ferihegy elnevezés Mayerffy Ferenc (1776–1845) nevéből ered, aki Grassalkovich hercegtől bérelte, majd vásárolta meg a Vecsés és Rákoshegy közötti mintegy 650 hold földet.

Birtokán szőlőiskolát létesített, ahol új fajtákat nemesített, amikor a magyar szőlőkultúra hanyatlásnak indult. Halála után Ferihegy előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül Vigyázó-birtok lett. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került.

Egy 147 méteres dombot is elhordtak

Az első világháború és a trianoni békediktátum után a magyar polgári repülés nehezen és súlyos korlátozások közepette alakulhatott ki. A mátyásföldi után a Budaörsi repülőtér lett a harmincas évek végén az ország belföldi és egyben  nemzetközi repülőtere. Többszöri nekifutásra, 1938-ban került napirendre egy új, korszerű légikikötő felépítése. Erre a célra a Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet nézték ki. A tervezés és az építkezés megkezdése előtt alaposan felmérték a terepet. 1939 februárjától Hille Alfréd, a katonai meteorológia megteremtője vezetésével megfigyeléseket és méréseket végeztek. Elsősorban a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták.

A repülőtér tervezésére kiírt pályázaton megvalósításra legalkalmasabbnak ifj. Dávid Károly (1903–1973) pályaművét találták. A munkálatok azonban csak 1942-ben kezdődtek, mert a napjainkban szinte teljesen sík területen akkoriban volt például egy 147 méter magas, homokos domb is, amit az előkészületek során elegyengettek.

A második világháború alatt a repteret csak a honvédség vehette igénybe, ahol ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak. A háborúban három légitámadás is érte, így teljesen használhatatlanná vált. 1947-ben döntöttek úgy, hogy a repteret a már említett hároméves terv keretében, 1948 és 1950 között a polgári forgalom számára építik újjá.

Az 1950. május 7-i megnyitóra elkészült a Ferihegyi repülőtér felvételi épülete (napjainkban felújítva az I. terminál), már használható volt az 1500 méter hosszú kifutópálya, a hangár és a forgalmi épület egy része is. A következő tíz évben készült el a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a kifutópályát, amelynek eredményeként az 1960-as évekre Közép-Európa egyik legmodernebb repülőtere lett.

Inkább kelet, mint nyugat

Az 1946-ban alakult Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) eleinte csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn.

Aztán 1954. november 25-én Moszkvában aláírták azt a szerződést, amely szerint a magyar fél megvásárolja a szovjetek részesedését. Ez a szerződés jelentette a Maszovlet végét és utódja, a Malév létrejöttét.

Az első menetrend szerinti nyugati út a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán, míg az első nyugati légitársaság, amely járatot indított Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

Az 1960–70-es években bővítették a Ferihegyi repülőteret, majd 1985. november 2-án megnyílt a második terminál és a második leszállópálya, amelyeket már a legnagyobb teljesítményű és sebességű repülőgépek is használhattak.

Bartók Béla nem, Liszt Ferenc igen

A repülőtér fogalma évtizedekig egybeforrt a Ferihegy elnevezéssel. 2006 tavaszán felmerült, hogy a repülőteret Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta.

A repteret 2011 tavaszán Liszt Ferenc zeneszerző születésének 200. évfordulója tiszteletére nevezték át mai nevére: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Először a bizottság 20:1 arányban szavazva úgy határozott, hogy a Ferihegyi reptér új neve ne a kormány által javasolt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, hanem Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy legyen. Dutkó András, a bizottság vezetője akkor az Indexnek elmondta, a két név között lényegi különbség, hogy a testület által támogatott verzióban benne maradt a Ferihegy védendő földrajzi név is, aminek az elhagyása nem lenne szerencsés. A kormány által javasolt névvel szerinte az a probléma, hogy 

A névváltoztatási affér kirúgási hullámot váltott ki, aminek végén a kormány az általa javasolt elnevezés megvalósítása érdekében a Földrajzinév-bizottság elnökét és több tagját eltávolította, illetve kettőt közülük elbocsátott.

A légikikötő átnevezése ellenére a repülőtérre vezető Ferihegyi gyorsforgalmi út elnevezése a mai napig nem változott meg.

(Borítókép: A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Fotó: Kaszás Tamás / Inde x)