Kicserélték a „meleg” szót egy tizedikes irodalomkönyv egyik versében

Kiss Judit Ágnes, a Szó című vers szerzőjének tudta nélkül változtattak meg egy általa írt verset a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében, amelyet a Katolikus Pedagógiai Intézet adott ki. 

Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma

– így szól az eredeti szöveg. A Szent Imre könyvek keretében megjelent kiadványban azonban a „meleg” szót egyszerűen „magyar”-ra cserélte a kiadó. 

Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma

– olvasható a megmásított változatban a Népszava szerint. 

A vers a XXI. századi problémákra reflektál, amely a kivándorlásról és az azzal kapcsolatos dilemmákról szól, a fiatalokhoz közel álló nyelvezettel és hangnemben. Emiatt egy szélesebb körben ismert versről van szó, így tűnhetett fel a változtatás is. 

Kiss Judit Ágnes a Népszavától értesült arról, hogy átírták a versét. A költő szerint „a tankönyvekben megjelentetett alkotásokkal kapcsolatban is szükség van a szerző hozzájárulására”, de nem tudott arról, hogy a 10. osztályosoknak készült kötetben is megjelenik a verse. Jellemzően megkeresik a kiadók őt, „sőt, a reformátusok fizetnek is jogdíjat” – mondta. 

Átírást nem is engedtem volna. Ezután fel fogom venni a kapcsolatot a kiadóval, hogy ne romlott szöveget terjesszenek, és a legnagyobb jóhiszeműséggel megkérdezem, hol találtak erre a változatra

 – tette hozzá.

Nem tudták, hogy melyik szöveg az eredeti? 

A lap megkereste a kiadót is, amely azt a választ adta: 

Tankönyvcsaládunk még igen friss, második éve használják a diákok és a pedagógusok, eddig még ezzel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Megjegyezzük, hogy a kortárs versek az interneten többféle szövegváltozatban találhatók meg.

Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, könyvkiadó-vezető elképesztőnek találja a történteket. Azt is elmondta, hogy „antropológiai optimizmusa megengedi, hogy ez egy elírás, de ez esetben arról van szó, hogy téves szöveget találtak meg a neten”.

Felhívta a figyelmet arra is, a szerzői jog miatt a szerző engedélye nélkül nem lehet átírni műveket. 

Szerkesztői mulasztásnak is elég kínos, ha viszont szándékos, akkor súlyos vétek 

– folytatta Nyáry Krisztián, majd hozzátette: „A versszak pont egy keresztényi értéket fogalmaz meg, ezért is fájó, hogy megmásították.”