A Korrupcióellenes Munkacsoport volt tagja szerint Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája
További Belföld cikkek
Csütörtökön került nyilvánosságra, hogy az Integritás Hatóság mellett működő, tíz kormányzati és tíz nem kormányzati szakértőből álló Korrupcióellenes Munkacsoportból három civil szakértő is távozott, köztük Reszkető Petra.
A korábbi csoporttag nyílt levélben írt arról, hogy miért lépett ki a szervezetből – vette észre a Portfolio.
Reszkető Petra közölte, elkerülhetetlennek látja a munkacsoport kormányzati szerepének és társadalmi hasznosságának rendszeres értékelését, melyekről azt írta, ezek nem, vagy csak részben valósulnak meg.
Továbbra is azt gondolja, hogy a munkacsoport legitimitásának és eredményességének fontos előfeltétele
- a fórum működésének teljes nyilvánossága,
- annak tisztázása, hogy milyen ügyekkel és témákkal foglalkozik a munkacsoport – összhangban az Integritás Hatóság stratégiájával és prioritásaival,
- illetve a munkacsoport munkájának legyen következménye, és együttműködésben alakítsanak ki egy olyan új, hazai korrupcióellenes stratégiát, amely érdemi intézkedéseket indít el a korrupciós jelenségek visszafogására a kormányzati-civil-üzleti szereplők összefogásával.
Hozzátette, számára nem világos, hogy mi garantálja az előfeltételek belátható időn belüli teljesülését.
Mint írta, értékeli, hogy a munkacsoport üléseinek dokumentációi online elérhetők, ugyanakkor hiányolja, hogy az ülések előkészítő anyagai viszont már nem publikusak.
A szakértő szerint
2023 közepén sem világos még, hogy milyen témákkal és ügyekkel fog kiemelten foglalkozni a Munkacsoport az év hátralévő részében.
Reszkető közölte, korábban a szervezet több tagjával együtt jelezték egy fél- vagy egyéves munkaterv iránti igényüket, azonban ez nem valósult meg, és nem is kapott egyértelmű választ arra, hogy az mikor kerülne elfogadásra.
Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája
– írta.
Hozzátette, a szervezetnek nincsenek értékelhető stratégiái, így a kormány nem bocsájtja azokat társadalmi egyeztetésre a tervezett júniusi elfogadás előtt. „Ez bármilyen korrupcióellenes stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást” – írta.
Hozzátette, ez
azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet, és fizetik ki a gázszerelőt
– írta.