Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország nem tekinthet magára úgy, mint a háború kitörése előtt

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki egy éve tette le a miniszteri esküjét, kifejtette, a békekatonaságból, „egyenruhás munkavállalók” szociális intézményéből egy harcképes, elszánt, komoly hadsereget akar építeni – írja az Origo.

Elmondta, hogy 2016-tól kezdődően komoly építkezés indult meg a haderőben. A háború azonban teljesen új helyzetet teremtett. Most Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első – szögezte le.

„Helyettünk senki nem fogja megvédeni a hazánkat”

Emlékeztetett arra, hogy a tavaly alakult új, ötödik Orbán-kormány határozottan elutasítja a háborút, tűzszünetet akar, és béketárgyalásokat. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nagyon erős a „háborúpártiak” ereje és nyomása, de ki kell és ki fogunk maradni a háborúból.

Utalva a miniszterelnök évértékelő beszédére, kijelentette, szárazon tartjuk a puskaport, azaz kihasználjuk a lehetőséget, és megerősödünk. Ebben a ciklusban egyedülálló esélyünk van erre, mert adott a politikai támogatás, pénzügyi erő, és a társadalom is fontosnak tartja a biztonságunkat.

Nemzeti haderőre van szüksége Magyarországnak

A jövő évi költségvetésről, „ami a mostani háborús időkre készül”, azt mondta, hogy olyannak kell lennie, amelyben az ország biztonsága az egyik legfőbb prioritás: mindenki érti és érzi, hogy helyettünk senki nem fogja megvédeni a hazánkat.

Hozzátette, ahhoz, hogy a NATO biztonsági garanciái életbe léphessenek, nekünk is el kell végeznünk a feladatainkat, és mindenekelőtt egy erős, nemzeti haderővel kell rendelkeznünk, nem hagyatkozhatunk kizárólag másokra.

Azon dolgozom az első nap óta, hogy ez az esély sikert hozzon

– fejtette ki a lapnak.

Magyarország nem tekinthet magára úgy, mint a háború kitörése előtt

Közölte, hogy önkéntes századosként szolgálva megismerte a haderő belső állapotát alulról, miniszterként pedig felülről. Mindkét nézőpontból egyértelmű, hogy mélyreható szervezetikultúra-változásra van szükség: „békekatonaságból, egyenruhás munkavállalók szociális intézményéből egy harcképes, elszánt, komoly hadsereget akarok építeni, amivel számolni kell a régióban. Nem bántani akarom ezzel a seregben ma is szolgáló, számtalan kiváló katonát, hanem érzékeltetni akarom, hogy milyen hozzáállást várok tőlük” – fogalmazott.

Közvetlen szomszédságunkban egy véres, 20. századi típusú háború dúl, menekültek özönlenek a határainkon át, ezért – mint mondta – Közép-Európa és Magyarország nem tekinthet magára többé úgy, mint a háború kitörése előtt.

A nyugati világ összefogott, és eddig sosem látott mennyiségű fegyvert ad át a megtámadott félnek, Ukrajnának. Ezzel Ukrajna eséllyel tud szembeszállni a szuverenitását veszélyeztető támadó ország sok belső problémával küzdő, de nagy tartalékokkal rendelkező haderejével. A szándékos vagy véletlen eszkaláció lehetősége eközben folyamatosan nyitott

– hívta fel a figyelmet, hozzátéve: Magyarország a NATO keleti szárnyán és a háborúval szomszédos országként mindenki számára megkerülhetetlen tényező földrajzi elhelyezkedése és a haderőfejlesztésünk üteme és mértéke okán is.

Minden eshetőségre fel kell készülni

Magyarország a saját haderejének fejlesztését európai uniós partnerek választásával és önálló védelmi ipar fejlesztési fókusszal kezdte meg – emlékeztetett utalva a Zalaegerszegen épült Lynx gyalogságiharcjármű-gyárra, a kiskunfélegyházi Cz-colt termékeket készítő kézifegyvergyárra és az Airbus helikopter alkatrészeit gyártó gyulai üzemre. Hozzátette, egyéb beruházások mellett így fog megépülni Várpalotán a nagy kaliberű lőszer- és robbanóanyag-üzem is.

A haderő katonai és polgári vezetésének az a dolga, hogy minden eshetőségre felkészüljön annak érdekében, „hogy a magyar emberek nyugodtan hajthassák álomra a fejüket, és ezt meg is tesszük” – jelentette ki az interjúban a honvédelmi miniszter.