Varga Judit elmondta, hogyan halad a magyar uniós elnökség előkészítése

A magyar elnökség  prioritásait sorolva a miniszter beszélt a versenyképesség javításáról, a demográfiai kihívások kezeléséről, az uniós bővítési folyamat előmozdításáról, az illegális migráció elleni küzdelemről, a védelempolitika uniós szintű erősítéséről, a kohéziós politikáról és a következő 7 éves uniós költségvetésről.

Varga Judit elmondta, hogy

Az EU nyugat-balkáni bővítésének előmozdítása kapcsán a miniszter hangsúlyozta, Szerbia felvétele a kulcs ahhoz, hogy a térség országainak csatlakozási folyamata felgyorsuljon. 

Az illegális migráció elleni küzdelemmel kapcsolatban Varga Judit a migráció menekültügyi és biztonsági szempontjai közötti összefüggések áttekintését szorgalmazta.

A miniszter kiemelte az európai védelmi ágazat ipari és technológiai bázisának megerősítését, a védelmi innovációt, a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fontosságát. A kohéziós politika kapcsán beszélt arról, hogy a magyar EU-elnökség alatt végre kell hajtani a kohéziós programok félidei felülvizsgálatát.

Varga Judit beszélt arról is, hogy Magyarország kiemelt feladata lesz az Európai Tanács munkájának irányítása a következő hétéves pénzügyi keret tárgyalására vonatkozó felkészülés során.

A miniszter elmondta, hogy a soros elnökség biztosítja a folytonosságot a tanács munkájában, a „becsületes közvetítő″ feladatát látja el, képviseli a tanács és a 27 tagállam közös érdekeit, akár az unió egyes intézményeivel szemben is.

Varga Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlamenti választások 2024. június 6-a és 9-e között lesznek az unióban, továbbá októberben lejár a bizottság, novemberben pedig az Európai Tanács elnökének mandátuma.

Bizalmi válság van az EU intézményei és a magyar kormány között

Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési képviselője többek között arról kérdezte a minisztert, miként próbálják felszámolni az EU és a magyar kormány közti bizalmi válságot, annak érdekében, hogy végre megérkezzenek az országnak járó uniós pénzek.

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője a bizottsági ülésen azt emelte ki, hogy a 2024-es magyar elnökséget nem szabad összehasonlítani a 2011-essel, mert egészen más helyzet van, az EP „elszabadult hajóágyú″, a magyar ellenzék pedig mindent elkövet az EP-ben, hogy Magyarország ne kaphassa meg a neki járó uniós pénzt.

Az ellenzék döntse el: akarja-e egyáltalán, hogy sikeres legyen az magyar EU-s elnökség! – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Varga Judit válaszában többek között azt emelte ki, hogy az ellenzék képviselők „elképesztő aknamunkát″ végeznek az EP-ben saját nemzetük ellen, holott a nemzet érdekében kéne dolgozniuk.

Hozzátette, hogy mintegy 800-900 szakember fog dolgozni a magyar uniós elnökség sikerén, akiket úgy készítettek fel, hogy hatalmas szaktudással és magyar szívvel végezzék munkájukat.

Bóka János, Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy bizalmi válság van az EU intézményei és a magyar kormány között, aminek elsősorban az az oka, hogy a magyar kormány azt mondja, amit gondol, az uniós intézmények azonban képmutatóak.