Navracsics Tibor: A legnagyobb hiba, amit az Egyesült Államok elkövethet, hogy félreolvassa a jeleket

Navracsics Tibor azt mondta, egész Európában a radikálisabb pártok előretörése látható, a korábban középre tartó pártok vagy radikalizálódnak, vagy gyengülnek. Már a liberális pártok is egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaznak meg, „a kereszténydemokrácia pedig az ellenzékiség szinonimája lett, és a szociáldemokraták sem állnak sokkal jobban” – tette hozzá a miniszter. Rámutatott, ezért egyre élesednek a viták.

Nemzedékváltás szemtanúi vagyunk

Ma Európában és az egész világon egy határhoz érkeztünk, azok a körülmények, amelyek az elmúlt időszakban komfortossá tették a világunkat, megváltoznak – közölte a miniszter. Rámutatott, most telik el egy emberöltő a közép-európai demokratikus átmenetek óta, nemzedékváltás szemtanúi vagyunk, és ez alapvető minőségi változást hoz.

A második fontos pont, hogy minden jel azt mutatja, válságba kerül a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia konszenzusa, együttműködése, amely eddig példátlan stabilitást és ennek következtében jólétet hozott Európának, egzisztenciális biztonságot a tömegeknek – folytatta a miniszter. A harmadik tényezőként az orosz–ukrán háborút említette, kiemelve: 1945 óta nem folyt olyan háború a kontinensen, amit a második világháború egyik résztvevője vívott volna.

Az orosz–ukrán háborúról is szót ejtett

Az orosz–ukrán háború alapvető kérdéseket vet fel Európa biztonságával kapcsolatban, és azt üzeni, hogy „Európa sebezhetetlenségének mítosza végleg megsemmisült” – mondta Navracsics Tibor.

Kiderült, hogy az emberiség mégsem képes tanulni a történelemből, hiszen ha valaki tanulhatott volna a történelemből, az a Szovjetunió utódállama

– jegyezte meg.

Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy „a háború fegyverszünettel megálljon, hogy a méltányos és igazságos békére irányuló tárgyalások meginduljanak”, mert ha a háború eszkalálódik, a jövő Európája veszélybe kerül.

Európát kulturális közösséggé kell tenni

A miniszter szerint ugyanakkor Európa jövője azon is múlik, sikerül-e Európát kulturális közösséggé tenni. „Ez egy máig beteljesületlen ígéret, és ez magyarázza az unión belüli konfliktusokat; ha értenénk egymás kultúráját, akkor a politikai viták jelentős része megtakarítható lenne” – vélte Navracsics Tibor.

Hozzáfűzte, a nyugat-európai diákok úgy nőnek fel, hogy nem tanulják a közép-európai történelmet, számukra „Bécsnél vége van az európai civilizációnak”. Ezért „nekünk kell megismertetni magunkat” – hangoztatta a miniszter.

Leszögezte, Európának az alappillérekre kell támaszkodnia, legfőképpen a kereszténységre mint kultúrára.

Kína a ma Szovjetuniója?

Egy kérdésre válaszolva kitért arra, meglátása szerint az Egyesült Államok Kínáról ugyanúgy gondolkodik, mint annak idején a Szovjetunióról gondolkodott, miközben egyáltalán nem biztos, hogy Kína a ma Szovjetuniója. Hiszen – érvelt a miniszter – a Szovjetunió kifejezetten agresszív katonai hatalom volt, Kínánál viszont inkább erős gazdasági törekvés látható.

A legnagyobb hiba, amit az Egyesült Államok elkövethet, hogy félreolvassa a jeleket

– fogalmazott Navracsics Tibor. Közölte, Európa számára hátrányos lenne, ha a világgazdaság súlypontja áttevődne a csendes-óceáni térségbe.

Szintén kérdésre válaszolva kitért arra, hogy „a bővítés stabilizál, az uniónak kötelessége a bővítés”. Azonban a Nyugat-Balkánnal együtt az unió már nem lesz ugyanaz, mint ma – tette hozzá. Kijelentette: „abszolút bővítéspártinak kell lennünk”, és nem ellenérv, hogy „többsebességes” lesz az unió, hiszen már ma is az.

Navracsics Tibor előadását követően megkezdődött a Magyar Atlanti Tanács közgyűlése. A szervezet 1992-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy segítse Magyarország NATO-csatlakozását, az 1999-es csatlakozás óta pedig a transzatlanti értékek és elvek integrálásáért dolgozik.

(Borítókép:  Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart a Magyar Atlanti Tanács közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémián 2023. május 23-án.  Fotó:  Máthé Zoltán / MTI)