Nagyon kemény kritikát kapott Suhajda Szilárd egy politikustól

Suhajda Szilárd utoljára szerda délelőtt adott magáról életjelet műholdas telefonon, nagyjából 8700 méteres magasságból: azt mondta, három-négy óra múlva elérheti a csúcsot. Hosszas keresés után végül csütörtök este érkezett a hír, miszerint egy másik expedíció tagjai megtalálták őt a Hillary-lépcsőnél, 8780 méteres magasságban, de nem tudtak segíteni rajta (hogy miért, arról itt írtunk bővebben). 

Ezt követően felvették a kapcsolatot az alaptábori hátteret biztosító nepáli ügynökséggel, és elindult egy helikopter, valamint három serpa Suhajda megkeresésére, de nem találták meg, és végül szombaton befejezték a keresést, mert már nem volt esély arra, hogy élve leljenek a hegymászóra.

Suhajda esete már az utóbbi napokban is kommentháborúhoz vezetett a közösségi médiában, egyesek magasztalták az ambiciózus hegymászót, miközben mások elítélték amiatt, hogy családját (feleségét és kisgyerekét) hátrahagyva indult a veszélyes expedícióra. Szotyori-Lázár Zoltán szolnoki jobbikos politikus nemrég szintén megosztotta véleményét a hegymászó esetéről.

A politikus azzal kezdte a posztot, hogy valószínűleg nem lesz túl népszerű, amit írni fog, de el akarja mondani a véleményét. „Szeretném előrebocsátani, hogy természetesen én is sajnálom, ami történt vele, ugyanakkor azokkal sem értek egyet, akik felmagasztalják akár Suhajdát, akár a hegymászókat általában. Attól az érveléstől meg végképp kiver a víz, amikor valaki azzal jön, hogy »ha nem lettek volna a Suhajdához hasonló, bátor emberek, még mindig a technikai középkorban élne az emberiség«”, írta.

Hozzátette azt is, hogy ezek a nagy felfedezők általában „nem adrenalinjunkie-k, hanem mindenki által kicsúfolt, hajlott hátú, szemüveges, íróasztal felett görnyedő »könyvmolyok« és »geek«-ek voltak”, majd azt is elmondta, hogy szerinte miért nem érdemes túlságosan felmagasztalni Suhajda Szilárdot. 

Suhajdát ezzel szemben nem az emberiség előrehaladásáért érzett olthatatlan vágy, hanem személyes ambíciói hajtották. Célja – ha sikerült volna – nulla hasznot hajtott volna az emberiségnek, a Mount Everesten amúgy sincsen már mit felfedezni. Szóval ha kérhetem, ne hasonlítsuk a nagy felfedezőkhöz

 – írta Szotyori-Lázár Zoltán.

Hozzáfűzte azt is, hogy a hegymászónak „a becsvágy, a vakmerőség és az önzés lett a veszte, így végül egy megözvegyült asszony és egy árva maradt utána”.

Nekem ez nem sportteljesítmény, hanem egy balul sikerült cirkuszi mutatvány: egy artista halálugrása védőháló nélkül

– fogalmazott, majd azzal zárta a posztot: „Részvétem a családjának, akiknek mérhetetlen fájdalmat okozott…”

Az Indexen Koncz Ákos antropológus, hegymászó, a Megszállottak Klubjának elnöke (2008–2022) egy véleménycikkben járta körbe azt a kérdést, hogy miként viszonyulhat a társadalom Suhajda Szilárd expedíciójához.

Szanyi Tibor: Suhajda Szilárd nem hős, „ne ünnepeljük az öngyilkosokat”

Frissítés: cikkünk megjelenése után Szanyi Tibor volt MSZP-s politikus, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) nevű párt elnöke is egy véleménycikket írt Suhajda Szilárd esetéről Városi Kurír nevű oldalon, amelyben úgy fogalmazott:

Hősünk azonban nem hős.

„Ha valaki, akkor ő vérbeli profiként egészen pontosan tisztában lehetett a matematikai egyenletekkel. Hajnal, alkony, hőfok, szél, csapadék, méterek, másodpercek, grammok, továbbá a saját testének minden adata egy-egy ismert tényező volt számára. Még arra is felkészülhetett, hogy miként módosul majd a tudata. Megszerezhetett minden információt, sporttársaktól, serpáktól, továbbá évszázadnyi leírásokból, hogy a saját tapasztalatait ne is említsük! Kiszámíthatott mindent, és alkothatott többféle forgatókönyvet. Majd elindult a biztos halálba, s talán csak egyetlen icipici esélyt látott maga előtt, a közel nulla valószínűségű vak véletlent” – írta Szanyi Tibor.

Hozzátette azt is: „Nagy megértéssel vagyunk az extrém sportolók iránt, azonban azt is tegyük a tiszteletünk körei mellé, hogy ebben a műfajban keményen léteznek a szponzori elvárások, illetve az ezeknek való megfelelési kényszer, ami éppenséggel lehet akár a mérleg gonosz nyelve is”.

Nem tudjuk Suhajda végső egyenletét, csak az eredményét: halál

– fogalmazott, majd azt írta, hogy a Földön „milliárdnyi ember teszi naponta kockára az életét”, köztük a „bányászok, buszvezetők, építőmunkások” és mások. „Ők a hősök. Nincsnek a lapok címoldalán, csak mindent megtesznek az életért” – fűzte hozzá. 

Végül azt írta cikkében, hogy ha valaki önmagát „mínusz rengeteg foknak, őrületes szélnek”  teszi ki, a szükséges felszerelések nélkül, akkor azt szerinte öngyilkosságnak lehet tekinteni.

Legyünk teljes részvéttel, tisztelettel a család iránt, gyújtsunk gyertyát, csak könyörgöm, ne ünnepeljük nagy képmutatással az öngyilkosokat!

– összegezte véleményét.