Ukrajnának nincs konkrét időpontja az ellentámadásra

A ,,tavaszi hadjárat” úgy ért véget, hogy igazán el sem kezdődött, így a valóban komoly ellentámadások valószínűleg a nyári hadműveletek során indulnak – közölte Tarjányi Péter a Frontvonal legújabb adásában. A biztonságpolitikai szakember hangsúlyozta: azért van szükség a folyamatos eredménykommunikációra Ukrajna részéről, hogy az őket támogató nyugati társadalmak ne fáradjanak bele a végeláthatatlan háborúba.

Szakmai szempontok szerint a hadjárat előkészítése hetek óta folyamatosan zajlik Ukrajna részéről, de komolyan vehetetlenek azok a kijelentések, amelyek szerint bárki is tudná, hogy mikor indul meg a valódi ellentámadás – vélekedett a Frontvonal legújabb adásában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint konkrét időpont tulajdonképpen nem létezik, az „előkészítés” csak kommunikációs erőfitogtatás.

Áldozatok, veszteségek

Úgy fogalmazott: az, hogy Ukrajna az év első öt hónapjában ,,csak” 18 milliárd dollárnyi segélyt kapott a nyugati szövetségesektől, nem jelenti azt, hogy év végére ez az összeg nem fog a sokszorosára növekedni. Ráadásul idén ez az összeg kiegészül rengeteg olyan forrással, amelyek nem pénzbeliek, mint például számtalan haditechnikai eszköz, amiket az ellentámadáshoz ajánlottak fel a szövetségesek, és szintén sok milliárd dollárra rúg az összértékük – fűzte hozzá.

Nehéz meghatározni pontosan, mekkora a két ország hadserege, mennyi a katonák valódi száma, mert mindkét fél hazudik erről. Ugyanakkor a segélyszervezetek és titkosszolgálatok adataiból arra lehet következtetni, hogy orosz oldalon legalább 150-160 ezer főre tehető a halottak és sebesültek száma, míg az ukránok esetében ugyanez az adat valahol 50-60 ezer között lehet – mondta Tarjányi Péter. A szakember arról is beszélt, hogy végső adatok csak a háború lezárását követően fognak rendelkezésre állni, de akkor is csak úgy, hogy az eltűntek számát is hozzáveszik a veszteségekhez.

A török választásokra kitérve Tarjányi kifejtette: Recep Tayyip Erdogan külpolitikájában jelentős változásokra lehet számítani. Szerinte az újraválasztott miniszterelnök most presztízsveszteség nélkül támogathatja a svéd és a finn NATO-csatlakozást, és valószínűleg élni is fog a lehetőséggel, hogy ezzel is stabilizálja a befektetők hozzáállását a török gazdasághoz.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)