Újabb bolthálózat támadta meg az élelmiszerárstopot az Alkotmánybíróságon
További Belföld cikkek
- Dúró Dórát indítja a Mi Hazánk a tolnai időközi választáson
- Terjed a madárinfluenza, újabb vármegyében jelent meg a kór
- Orbán Viktor: a zöld átmenet folyamatában nem áldozhatjuk fel az iparunkat vagy a mezőgazdaságunkat
- Kamionnal karambolozott egy kisbusz, lezárták a 31-es főút egyik szakaszát
- Gázolt a vonat Győrnél, késő este állhat helyre a menetrend
Orbán Viktor miniszterelnök csaknem másfél éve, 2022. január 12-én jelentette be hivatalos Facebook-oldalán, hogy az év első kormányülésén, amelyen az áremelkedések kérdésével foglalkoztak, hat élelmiszer árának rögzítéséről döntöttek. Ezek a következők:
- kristálycukor (fehér cukor),
- búzafinomliszt BL 55,
- finomított napraforgó-étolaj,
- házisertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
- csirkemell, csirke far-hát, csirkehát egyben vagy külön far- és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
- ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.
A kormányfő azt is elmondta, hogy február 1-jétől a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet 2022. január 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
A multik tíz hónapja várják a döntést
Amint az várható volt, a hatósági élelmiszerárakat rögzítő szabályozást a magyarországi multi-élelmiszerláncok tavaly augusztus elején megtámadták az Alkotmánybíróságon. Az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. Az 51 oldalas indítvány két héttel később már az alkotmánybíróhoz került, sőt
az 1. számú öttagú tanács, amelynek vezetője Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, tavaly november végén egyszer napirendjére is tűzte a döntés tervezetét, ám azóta néma csönd.
A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban azt kérték az alkotmánybíráktól, hogy állapítsák meg a hatósági árat rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg.
Az indítványozók a hatósági áras termékcsoportokon belül 70–140 terméket forgalmaztak 2021. október 15-én. A termékek 2021. október 15-i árszintjének meghatározására a kereskedőknek összesen két hetet adtak. Szerintük a jogalkotó nem számolt azzal, hogy a szabályozásban körülírt termékcsoportokon belül a legnagyobb kereskedelmi forgalmú vállalkozásoknál mekkora munkaterhet jelent az átállás. „Márpedig a jogszabályt meg kellett ismerni – állítják az indítványban –, annak ismeretében azonosítani pl. a tejtermékek közül nemcsak a 2,8 százalékos UHT-tejet, hanem pl. a különböző tejitalokat is magában foglalja-e, vagy hogy a kristálycukorból a kockacukorra is vonatkozik-e a hatósági árazásra vonatkozó kötelezettség.”
Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá
mind az árrendelet, mind a veszélyhelyzeti kormányrendeletek érvényessége kapcsán felmerül a kormány veszélyhelyzeti jogalkotó jogkörével történt visszaélés is.
Úgy vélekednek, hogy az alkotmányjogi panasz keretében támadott árrendelet és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek nem alkalmasak a veszélyhelyzeti célok elérésére, ahhoz semmi közük nincs. Súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az „ideiglenes” jelleggel bevezetett hatósági ármaximálás további hónapokra terjesztették ki. Hivatkoznak arra is, hogy az intézkedések korlátozzák az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésből levezetett szerződési szabadságot. A kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik a tulajdonhoz, a támadott jogszabályokkal összefüggésben pedig a bírósághoz forduláshoz való jogukat is.
Korlátozza a bolthálózat szerződési szabadságát
Nemrég egy újabb, élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal rendelkező hazai gazdasági társaság csatlakozott a szabályozás megsemmisítését indítványozókhoz. A panaszost ugyancsak a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviseli.
Az indítványozó bolthálózat alkotmányjogi panaszában az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmánybírák előreláthatólag egyesítik az indítványt a multinacionális élelmiszerláncok alkotmányjogi panaszával. Mivel határidő nem sürgeti őket, elvileg két lehetőségük is van:
- belátható időn belül érdemi döntést hoznak,
- a hatósági árak kivezetése után megszüntetik eljárásukat.
Az indítványozó álláspontja szerint a szabályozás ellentétes a jogbiztonság elvéből levezethető kellő felkészülési idő követelményével, korlátozza a szerződési szabadságot, a kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik a tulajdonhoz való jogot. Mindezek mellett a bolthálózat az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának megsértésére is hivatkozik.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)