Alaptörvény-ellenes a rokkantsági ellátásban részesülők nyugdíjasnak minősítése

Az Alkotmánybíróság június 13-án közzétett határozatában Alaptörvény-ellenesnek minősítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2022. december 31-ig hatályban volt 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontját. A támadott rendelkezés szerint nyugdíjas munkavállaló, aki rokkantsági ellátásban részesül.

Sérti a munkához való jogot

Az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó munkaviszonyát 2017 októberében a támadott rendelkezés alapján indoklás nélkül megszüntették.

Az indítványozó múlt év végén fordult az Alkotmánybírósághoz.

Alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a sérelmezett rendelkezés nem segíti, hanem gátolja a rehabilitációs ellátásban részesülők számára a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését, és megkönnyíti a munkáltatók számára a jogviszony megszüntetését, így az Alaptörvény munkához való jogot, valamint az egyenlő bánásmódot biztosító rendelkezéseibe ütközik.

Nem lehet alkalmazni

Az Alkotmánybíróság határozatában (előadó alkotmánybíró Handó Tünde) megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A testület emlékeztetett, 2012. január 1-jét követően megszűnt a rokkantsági nyugdíj, helyette az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt a fogyatékossággal élő személyek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira (rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás) válnak jogosulttá, ezen korhatár betöltését követően pedig öregségi nyugdíjban részesülnek.

A rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás mellett lehet ugyan keresőtevékenységet folytatni, azonban a támadott rendelkezés alapján a rokkantsági ellátás mellett munkát végző személy nyugdíjasnak minősült.

Ennélfogva a jogalkotó az eltérő élethelyzetben lévő (öregségi korhatárt betöltött és nem betöltött) személyeket azonos módon kezelte, és a két említett személyi kör esetében egyaránt csökkentett munkajogi garanciákat biztosított. Mivel a munkajogi garanciák indokolatlan megvonása a rokkantsági ellátásban részesülő személyektől az egészségügyi állapotukkal, fogyatékosságukkal összefüggő hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ezért a szabályozást Alaptörvény-ellenesnek nyilvánították, és elrendelték alkalmazási tilalmát. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezést valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő hasonló tárgyú ügyben nem lehet alkalmazni.

Hátrányos következmények

A munka törvénykönyvének Alaptörvény-ellenesnek minősített rendelkezése 2022. december 31-ig a nyugdíjas munkavállalók közé sorolta azokat a munkavállalókat is, akik rokkantsági ellátásuk mellett végeztek kereső tevékenységet. Ez a szabályozás az érintettekre nézve több szempontból is hátrányos következménnyel járt.

1. Egyrészt a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát munkáltatója – ahogy a nyugdíjasokét is – indoklás nélkül felmondhatta, ami bizonytalan helyzetet teremtett a munkaerőpiacon egyébként is kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára.
2. Másrészt azzal is jelentős hátrányt okozott, hogy a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén – a nyugdíjasokhoz hasonlóan – ők sem tarthattak igényt a többi munkavállalót megillető végkielégítésre; ez pedig – különösen hosszú ideje fennálló munkaviszony esetén – komoly anyagi hátrányt jelentett az érintett munkavállalónak.

2023. január 1-jétől egyébként azért módosították a törvényt, mert az alapvető jogok biztosa egy konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy hátrányosan érinti a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalókat a rájuk vonatkozó szabályozás.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!