Annyira kevés a napszámos, hogy már a rossz munkaerőt sem merik elküldeni

Az agrárszektorban a zöldség-gyümölcs ágazat rendkívül munkaerő-igényes. A teljesen gépesített művelésű fajok munkaerőigénye hektáronként 200-500 munkaóra, míg a csupán kézzel betakaríthatóké hektáronként 500–4000 munkaóra. 

De az sem kizárt, hogy egyes jelentősebb zöldmunkát igénylő fajok esetében 6000 munkaóra is szükséges lehet, a hajtatott zöldségtermesztés (fóliás, üvegházi) hektáronként 10-25 ezer munkaórát is igényelhet.

Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal

– tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. 

A gyümölcsök esetében a legnagyobb kézi munkaerőt a bogyós gyümölcsök igénylik, ahol a legtöbb munkaerőre a betakarításnál van szükség. Ezek évente 3-6 ezer munkaórát igényelnek hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel.

Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás

– fogalmazott a terméktanács. 

Ha valaki rosszul dolgozik, akkor sem merik elküldeni

Az általános munkaerőhiány a zöldség-gyümölcs termesztésben is megmutatkozik, de a Terméktanács szerint nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. A munkaerőhiány ma pedig már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs termesztésben, mint az időjárási káresemények.

A FruitVeB számításai szerint 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs termesztésben, hogy nincs elegendő munkaerő, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz.

Pedig az északkeleti országrészben jellemzően 10-12 ezer forint körül keresnek az idénymunkások naponta, ami havi 22 munkanapra 220-250 ezer forint nettó keresetet jelenthet. Ugyanakkor az ország középső és nyugati részein napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de olyan is van, ahol a 15 ezer forintot meghaladó bérek sem idegenek.

A FruitVeB azt is elárulta, hogy a külföldi munkaerő Magyarországra áramlása az idénymunkák miatt nem jellemző, esetleg a szomszédos országok magyarok lakta területeiről szoktak munkások érkezni. Egyébként minden országból, így tőlünk is inkább Nyugat-Európába mennek az idénymunkások.

(Borítókép: Idénymunkások 2020. június 26-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)