Ha fontos elintéznivalója van, erre számítson a nyáron

A parlament egy hónapja fogadta el az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvényt, amelynek célja a jogszabály preambuluma szerint a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodás, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő foglalkoztatottak pihenéshez való jogának összehangolt biztosítása. Vagyis a törvény értelmében – a bíróságok szabadságolásához hasonlóan – igazgatási szünetet biztosítanának a téli és nyári iskolai szünidő idejére az állami és az önkormányzati szerveknél foglalkoztatottak számára.

Szeptemberig kell dönteni a téli pauzáról

A törvény egyik érdekessége, hogy feltételes módot használ az igazgatási szünet elrendelésével kapcsolatban. A normaszöveg szerint ugyanis a kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendelhet el, és ezt a rendeletét a tárgyévet megelőző december 15-éig ki kell hirdetni. Vagyis ha december közepéig nem születik ilyen jogszabály, akkor a következő évben nem lesz központi igazgatási szünet. 

mégpedig úgy, hogy az elrendelésről szóló kormányrendeletet a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül ki kell hirdetni. Miután a törvény június 2-án lépett hatályba, a téli igazgatási szünet elrendelésére a kormánynak legkésőbb szeptember 2-ig van lehetősége.

Ami a nyári igazgatási szünetet illeti, a Magyar Nemzet januárban írt arról, hogy egy készülő kormányrendelet szerint 2023. augusztus 7. és 15. között igazgatási szünetet vezetnek be, azaz kilenc napra leáll az államapparátus. Nos, a jogszabály azóta sem jelent meg, ami azt jelenti, hogy az idén mégsem lesz kötelező nyári leállás a közigazgatásban.

Öthetes ítélkezési szünet a bíróságokon

A hazai bíróságokon nyaranta öt hét ítélkezési szünetet tartanak, amelynek kezdete július 15-e, a bíróságok napja, ami idén szombatra esik. Vagyis az ítélkezési szünet első napja július 17-e (hétfő) lesz, míg az utolsó augusztus 20-a. A szünetet követő első munkanap augusztus 21-e (hétfő) lesz.

Az egykori Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. június 24-én döntött úgy, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja. Ez a törvénycikk, amely deklarálta a bírói függetlenséget, leszögezve, hogy a bíró kizárólag a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve, mérföldkő volt a hazai hatalommegosztás történetében, hiszen különválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól.

Elnevezése ellenére a szünet nem egészen azt jelenti, hogy a bíróságokon teljesen leáll a munka. Fő szabály szerint a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat, de azért ilyenkor is eljárnak például az előállításos ügyekben és a gyorsított eljárásokban. Ezenkívül a bíróságok elnökei készenléti és ügyeleti beosztás készítésével gondoskodnak a folyamatos működésről, míg a kezelőirodák rövidített ügyfélfogadási időben tartanak nyitva.

Az ítélkezési szünet fogalma jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bírósága szintén tart törvénykezési szünetet, idén például július 16-tól augusztus 31-ig. A tapasztalatok szerint a szünet nem csupán a bíróságok működését érinti, kedvező az ügyfelekre és az üzleti szférára nézve is, hiszen erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások.

Mi számít bele a határidőbe?

A polgári ügyekben az ítélkezési szünetnek a határidő számításánál van jelentősége.

Így tehát ha a bíróság 15 napot ad egy nyilatkozat megtételére, és azt július 14-én vettük át, akkor azt egészen szeptember 4-ig megtehetjük. Ha pedig a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár majd le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel. A polgári pereken kívül egyébként a közjegyzők előtti fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők az ítélkezési szünetben.

Azokban az esetekben viszont, amikor a jogszabály soron kívüli eljárási kötelezettséget ró a jogalkalmazókra, a határidő-számítás általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is:

• soron kívüli ügyek (például az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési per, a váltóper, a kiskorú felperes által indított közigazgatási per),
• a végrehajtási perek,
• az előzetes bizonyítás,
• egyes nemperes eljárások (például a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolási eljárás).

Büntetőügyekben a határidők számítását nem érinti az ítélkezési szünet. Azaz nyáron is eljárnak a büntető bírák:

• az előállításos ügyekben és a gyorsított eljárásokban,
• a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodók ügyeiben.

Indítvány alapján a bíróság dönt a kényszerintézkedések alkalmazásáról, például a letartóztatás elrendeléséről vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről.

A szünetben a bíróságok elnökei készenléti és ügyeleti beosztás készítésével gondoskodnak a folyamatos működésről. A kezelőirodák – rövidített ügyfélfogadási időben – nyitva tartanak a bíróságokon, ahol az ügyfelek benyújthatják beadványaikat és betekinthetnek az iratokba. Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről az adott bíróság honlapján lehet tájékozódni.

Szabadságra mennek az alkotmánybírák is

Az Alkotmánybíróság július 17-től augusztus 25-ig tart ítélkezési szünetet – olvasható a testület honlapján. A szünet időtartama az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az alkotmánybírósági törvényben megállapított, így például az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló 60 napot, valamint a hiánypótlásra nyitva álló határidőket. Az ügyrend szerint egyébként az Alkotmánybíróság elnöke elrendelheti bármely ügy soron kívüli elbírálását, ami azt jelenti, hogy az eljárási cselekményeket haladéktalanul foganatosítani kell.

(Borítókép: Balaton József / MTI)