Házassági szerződés: a bizalom hiánya vagy inkább bölcs előrelátás?

A hollywoodi filmek hálás témája a házassági szerződés, ami „természetesen” minden bajok forrása. A Kegyetlen bánásmód című vígjátékban például egy gátlástalan válóperes ügyvéd által kidolgozott, megtámadhatatlan szerződést igyekszik kijátszani egy ugyancsak gátlástalan vagyonvadász hölgy. Ez a film is csak azt a közhiedelmet erősíti, hogy a házassági vagyonjogi szerződés váláskor a vagyonosabb fél érdekét szolgálja.

A végrendeletet is helyettesíti 

Pedig a szerződés nemcsak erre jó, hanem sok esetben éppen hogy meg lehet védeni vele a házastársat, illetve a közös háztartást. Jellemzően ugyanis akkor kötnek ilyen szerződést, ha a felek már valamilyen múlttal érkeznek a kapcsolatba. Gyakran mindketten voltak házasok, és már gyerekeik is vannak. A szerződés ráadásul nemcsak váláskor lehet hasznos, hanem akkor is, ha az egyik fél meghal. Ez esetben ugyanis a végrendeletet is helyettesíti, és segít megelőzni az öröklés körüli perpatvarokat.

A szerződéssel le tudják választani a korábbi életükben keletkezett vagyont vagy adósságot. Befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerüljön a hagyatékukba, ami különösen akkor lehet fontos, ha nem csak egy házasságból született gyermekük van. Kétségkívül abban az esetben is kötnek házassági vagyonjogi szerződést, ha az egyik fél jóval vagyonosabb, mint a társa.

Kifejezetten hasznos hitelfelvételnél

Érvényes házassági (élettársi) vagyonjogi szerződést kizárólag közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan lehet kötni. Vagyis az otthon, egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen lesz, ha azt tanúk is aláírták.

Például megegyeznek, hogy melyik fél fizeti a rezsit, vagy milyen arányban törlesztik a közösen felvett lakáshitelt.

Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel

– állítja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Egyelőre azonban nem ez a tipikus ok. Pedig a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél.

Ha nincs szerződés, akkor a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn, ami azt jelenti, hogy nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem a kötelezettségek, hitelek és adósságok is közösek.

Országos nyilvántartást vezetnek

A házassági (élettársi) vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyezték, vagy ha a házastársak (élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy (például pénzintézet) a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A bejegyzést a házastársak (élettársak) személyesen kérhetik a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerint illetékes, illetve a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyzőtől. A vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzés költségtérítése tízezer forint, míg a nyilvántartásból való lekérdezésé ezer forint. Aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét, az bármely közjegyzőnél – díj megfizetése ellenében – betekinthet a nyilvántartásba, hogy tudomást szerezzen egy vagyonjogi szerződés fennállásáról.

A közjegyző a vagyonjogi szerződésről, amennyiben azt maga készítette, hiteles kiadmányt, illetve – ha a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, vagy azt másik közjegyző készítette – hitelesített másolatot ad a kérelmezőnek.

Régebbi házassági vagyonjogi szerződés is bejegyeztethető egyébként a HÉVSZENY-be, ha az megfelel a hatályos jogszabályok szerinti kritériumoknak.

(Borítókép: Index)