Négy új alkotmánybírót választ az Országgyűlés, ők a jelöltek

2023. szeptember 1-jén négy alkotmánybírónak is lejár a tizenkét éves megbízatása. Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát ugyanis 2011. június 29-én választotta meg titkos szavazással a parlament alkotmánybírónak – 2011. szeptember 1-jei hatállyal. A velük együtt megválasztott Balsai István 2020. március 1-jén elhunyt. A hatályos rendelkezések alapján a négy alkotmánybíró már nem választható újra.

Haszonicsné, id. Lomnici, Patyi és Varga

Az Index úgy értesült, hogy a Fidesz–KDNP Haszonicsné Ádám Máriát, id. Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát jelöli alkotmánybírónak.

• Haszonicsné Ádám Mária korábban ügyvédként tevékenykedett. 2010-től a Fővárosi Kormányhivatal főigazgatója volt, majd Áder János mellett a Köztársasági Elnök Hivatalát vezette 2012-től 2022-ig.
• Id. Lomnici Zoltán 1982 óta bíró. 1991-ben nevezték ki közigazgatási bírónak a Legfelsőbb Bíróságra. 2002 és 2008 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. 2010 óta az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
• Patyi András jogászprofesszor 2006 és 2009 között alkotmánybírósági főtanácsadó, 2012 és 2018 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, 2013-tól 2018-ig pedig a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt. 2021 óta a Kúria elnökhelyettese.
• Varga Réka nemzetközi jogász doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte; értekezése a háborús bűncselekmények nemzeti bíróságok előtti eljárását vizsgálta. 2022 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja.  (Korábbi interjúnk Varga Rékával itt olvasható.)

Korhatári plafon

A jelenlegi szabályozás szerint alkotmánybíróvá megválasztható minden olyan

• büntetlen előéletű,
• az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár,
• aki jogász végzettséggel rendelkezik,
• 45. életévét betöltötte,
• de 70. életévét még nem töltötte be, továbbá
• kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A korábbi szabályozáshoz képest az alkotmánybírósági tisztség nem szűnik meg automatikusan a 70. életév betöltésével. Ez a korhatári plafon már csak a megválasztás időpontjában irányadó. Elméletileg ma akár egy 82 éves személy is aktív alkotmánybíró lehet. Egyébként ha nem törölték volna el a felső korhatárt, akkor a jelenlegi testületből öten már nem lehetnének tagok: Dienes-Oehm Egon (1945), Juhász Miklós (1952), Pokol Béla (1950), Salamon László (1947) és Szívós Mária (1949).

Önmagában a húszévi jogi gyakorlat sem feltétlenül alkalmas arra, hogy a jelölt valódi tudást szerezzen, hiszen ezt a két évtizedet úgy is el lehet tölteni jogi munkakörben, hogy az illető sem igazi gyakorlatot, sem kiemelkedő tudást nem szerez. Ezenkívül az sincs a törvényben előírva, hogy az egyetemi tanár alkotmánybíró-jelöltnek milyen szakirányú tudományos fokozattal kell rendelkeznie, ahogy a nagydoktori cím sincs a jogtudományhoz kötve. E kritériumok alapján egy jogászdiplomával rendelkező kémiaprofesszor vagy egy jogász végzettségű csillagászdoktor is a testület tagjává válhat.

Megszűnt az eseti bizottság

Az alkotmánybíró-jelöltségnek vannak további feltételei is. Így nem lehet a testület tagja az, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felső vezetői tisztséget töltött be. Kérdés persze, hogy ki mit ért párt vezető tisztségviselője, illetve szakmai felső vezetői tisztség alatt. A kinevezésnek az is feltétele, hogy a jelölt az Országgyűlés színe előtt esküt tegyen.

Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.

A 2019-es törvénymódosítás megszüntette a korábbi eseti bizottságot, és úgy rendelkezett, hogy az alkotmánybírókra a parlament alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. Az új szabályozás azt is kimondja, ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, az állandó bizottság ugyanazon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül újabb javaslatot tesz. Továbbá az új bírókat az elődök megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választják meg. Ez a rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a négy új alkotmánybírót a parlament már a jövő héten megválaszthatja.