Három pont, amiben egyetért a kormány és az ellenzék
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Esztergomban ülésezett a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ). Szita Károly, aki Kaposvárt 1994-től vezeti, az MJVSZ-t pedig 2014 óta, azon ritka pillanatok egyikét élhette meg a közgyűlésen, hogy van, amiben még egyetértenek a kormánypárti és az ellenzéki városvezetők is.
Pedig akadnak bőven olyan ellenzéki erős emberek, akik akár szakmai, akár politikai okokból, de a legritkább esetben sem értenek egyet a Fidesz–KDNP színeit képviselő társaikkal.
Ritka pillanat: nagy az egyetértés
Ugyanakkor a mostani közgyűlési határozatból kiderült, hogy Magyarország megyei jogú városainak polgármesterei, a Magyarországnak járó uniós források kifizetésénél egységesen arra kérik az Európai Unió döntéshozóit, hogy:
- A települések – számukra elsőrendű fontosságú – fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, az európai uniós operatív programokban rendelkezésre álló forrásokat mihamarabb biztosítsák.
- Városaik jövője érdekében kulcsfontosságú a fiatalok minőségi oktatása, amelynek legfontosabb feltétele a magyar pedagógusok bérének mielőbbi rendezése. Ezért kérik, hogy az unió kezelje ezen támogatásokat kiemelt fontossággal. Tekintettel arra, hogy a pedagógusok bérrendezését a magyar kormány részben európai uniós forrásból kívánja finanszírozni, kérik, hogy az ehhez szükséges mértékű forrást soron kívül biztosítsák Magyarország részére.
- Településeik polgárainak minőségi egészségügyi ellátásához alapvetően fontos az egészségügy fejlesztése. Tekintettel arra, hogy az egészségügy fejlesztését a magyar kormány részben európai uniós forrásból kívánja finanszírozni, kérik, hogy az ehhez szükséges mértékű forrást soron kívül biztosítsák Magyarország részére.
Bóka János, az új fiú a csapatban
Ha már Magyarország és az uniós intézményrendszer, érdemi fejlemény, hogy augusztus 1-jével létrejön az Európai Ügyek Minisztériuma az igazságügyi tárcából történő kiválással. Az erről szóló törvényjavaslatot kedden kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés.
A Bóka János vezetésével létrejövő új minisztérium létrehozását a 2024. második félévi soros uniós magyar elnökségi feladatok eredményes előkészítésével és lebonyolításával magyarázták. A kormányzati indoklás szerint az új tárca létrehozása megmutatja a magyar kormány elkötelezettségét abban, hogy a korábbihoz hasonlóan ismét sikerre vigye a magyar uniós elnökséget.
Ne feledjük, az eddig az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkáraként működő Bókán kívül Navracsics Tibor továbbra is a porondon van, aki tárca nélküli miniszterként a területfejlesztés mellett az európai uniós források felhasználásáért is felel. Bóka János azt követően lett az európai uniós ügyek minisztere, hogy eldőlt, Tuzson Bence váltja a július 31-én távozó Varga Juditot az igazságügyi tárca élén, ahol egy megtisztított portfóliót kapott.