Az egyetemi docens szerint, ha valaki százötvennel száguldozik, azt súlyosabban kellene elbírálni
További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A szabályos és rendőrség által biztosított gyorsulási versenyekkel alapvetően nincs gond, azok az autósportok közé tartoznak – nyilatkozta a közbiztonsági tanszékvezető a napi.hu-nak. Major Róbert szerint ott kezdődnek a problémák,
amikor a KRESZ szabályait szegik meg az autósok oly módon, hogy közúti közlekedésre nem alkalmas, hova tovább tiltott módon alakítják át járműveiket.
Az ilyen feltuningolt autók általában biztonságos közlekedésre egyáltalán nem is alkalmasak, a rendőrök még a helyszínen elvehetik a járműtulajdonos forgalmi engedélyét és jogosítványát egy ilyen szabálysértésért.
Az egyetemi docens szerint a közúti száguldozások ellen egy jól felszerelt sebesség-ellenőrzési rendszerrel tudnánk fellépni.
Hátulütője sajnos, hogy nagy összegű beruházás lenne egy ilyen rendszer. Major Róbert elmondta, a rendőrség régóta jelezte ennek a rendszernek a szükségességét az illetékesek felé.
Közúti veszélyeztetés, vagy sem?
Major Róbert azt is elismerte: a büntetőtörvénykönyv ismeri a közúti veszélyeztetés fogalmát, azonban az ügyészség és a bíróság nem él ezzel az eszközzel.
Azzal érvelnek, hogy a közúti veszélyeztetést csak szándékosan lehet elkövetni, és álláspontjuk szerint az elkövető szándéka a gyorshajtással nem terjed ki arra, hogy másokat veszélyeztessen. Az NKE tanszékvezetője azonban ezzel nem ért egyet.
Az, aki ötven helyett százötvennel megy és ép elméjű ember, pontosan tudja, hogy ilyen sebességnél nem lehet abban bízni, hogy egy veszélyes helyzetet kezelni tudjon
– fogalmazott, hozzátéve: továbbra is lát arra esélyt, hogy ezeket az ügyeket ne balesetként, hanem közúti veszélyeztetésként kezeljék az igazságszolgáltatás berkeiben.
Major Róbert azt nonszensznek nevezte, hogy rendőrök kiszálljanak az autósiskolákhoz, vagy ott legyenek minden autóvásárláskor, és próbálják kiszűrni a potenciális durva szabályszegésre hajlamos vezetőket.
Pszichológiai vizsgálathoz kötni a jogosítványt?
Mindemellett a szakértő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a vezetési engedélyt pszichológiai vizsgálathoz is kötni kellene, akár a későbbiekben, beválási alapon – de azzal is tisztában van, hogy egy pszichológiai szűrési rendszer bevezetése rendkívül népszerűtlen és persze költséges lenne.
Szerinte a rendőrök már csak a kialakult helyzetre tudnak reagálni, és a háttérben továbbra is az emberi felelőtlenség húzódik meg.
Drasztikus példával élve, ha százötvennel elmebeteg módjára vezetünk, az olyan, mintha egy vadászpuskával a városban összevissza lövöldöznénk, remélve, hogy nem találunk el senkit
– hangsúlyozta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
