Orbán Balázs: A külpolitika feladása ellentmondana az unió lényegének

Nem engedhetjük meg, hogy kiválasztott országok másokra kényszerítsék akaratukat a háború és a béke kritikus kérdéseiben, mint például a szankciók bevezetése vagy a fegyverek finanszírozása – írja Orbán Balázs a Euronews televíziós csatorna honlapján.

A Fidesz országgyűlési képviselője és Orbán Viktor politikai igazgatója a Politico június 12-i számában közzétett nyílt levélben hét uniós külügyminiszter javaslatára reagált, miszerint a blokk közös kül- és biztonságpolitikájában térjenek át a minősített többségi szavazás (QMV) fokozottabb alkalmazására.

Egy ilyen javaslat elfogadása nemcsak a nemzeti szuverenitást veszélyeztetné, hanem az EU erejét is aláásná. Elsősorban egy ország külpolitikája döntő fontosságú az ország irányának kialakításában, és a szuverén külpolitika folytatása szükséges a függetlenség védelme érdekében

– véli Orbán Balázs. Mint fogalmaz: az EU a második világháború után jött létre, és a Szovjetunió összeomlása után nyert új lendületet, mindkét alkalommal azzal a céllal, hogy leküzdje az imperialista törekvéseket, és elősegítse az együttműködést az egyenlő, független és szuverén tagállamok között. „A független külpolitika feladása az egyhangú döntéshozatal megszüntetésével alapvetően ellentmondana az unió lényegének” – állítja a politikai igazgató.

Ugyanaz az ég, különböző horizontok 

Orbán Balázs szerint az európai közvélemény a külpolitikát illetően sokféleképpen vélekedik. Az egyhangú döntéshozatal előmozdítja a konstruktív vitákat, és biztosítja, hogy a különböző – még a fősodortól eltérő – véleményeket is megfelelően figyelembe vegyék, mivel azok az emberek akaratát tükrözik. Az EU „sokféleségben egyesülve” mottójának fényében ahelyett, hogy marginalizálnánk ezeket a különbségeket, a blokknak ki kellene használnia a tagállamok eltérő nézőpontjait. A politikai igazgató Konrad Adenauert idézte, miszerint

mindannyian ugyanazon ég alatt élünk, de nem mindannyiunknak ugyanaz a horizontja

Szerinte közösségünk igazi ereje a vélemények sokféleségében rejlik.

Az Euronewsban publikált írás szerint az EU bővítése nem csupán egy lehetőség, hanem geopolitikai szükségszerűség is. „Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a bővítés biztosíthatja az EU számára a szükséges dinamizmust, ami ahhoz vezethet, hogy a közeljövőben 35 tagállamunk lehet” – fogalmaz Orbán Balázs, aki úgy vélekedik: félrevezető az az elképzelés, hogy a bővítés mélyebb integrációt és a tagállamok szuverenitásának feláldozását igényli.

A sikeres és versenyképes EU-hoz egy rugalmasabb integrációs modell felkarolása szükséges, amely kiemeli a nyílt viták, a konstruktív viták és a tagállamok közötti kompromisszumok fontosságát

– fogalmaz a politikus.

Orbán Balázs szerint ha a külpolitikai döntéshozatalban a többségi szavazásra való áttérést javasoljuk, azzal azt kockáztatjuk, hogy elidegenítjük ezeket a tagjelölt országokat, és akadályozzuk a bővítési folyamatot. „A sikeres és versenyképes EU egy rugalmasabb integrációs modell elfogadását teszi szükségessé, amely kiemeli a tagállamok közötti nyílt viták, konstruktív viták és kompromisszumok fontosságát”

Az EU-nak egységes frontot kell mutatnia

„A hét miniszter javaslatának jogi gerincét az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikkének felhasználása jelenti, amely bevezetné a „konstruktív tartózkodást”, lehetővé tenné a minősített szavazást a közös álláspontokhoz, valamint bizonyos operatív intézkedésekhez, és átjáró záradékot hozna létre, hogy meghatározott külpolitikai területeken a minősített többségi szavazás standard eljárás legyen” – írja a politikus. Szerinte a három javaslat közül a konstruktív tartózkodás a legkevésbé vitatott, amit még Magyarország is alkalmazott tavaly októberben.

A gyors geopolitikai átalakulások korában még fontosabbá válik, hogy az EU egységes frontot mutasson, bizonyítva szolidaritásunkat és koherenciánkat a döntéshozatalban.

A másik két lehetőség azonban nem életképes megoldás, mivel az állami szuverenitás feladását igényelnék anélkül, hogy a szükséges demokratikus felhatalmazást megkapnák a néptől.

A konszenzusra való törekvés európai identitásunk középpontjában áll, és mindig is állni fog.

Ez a kijelentés, amelyet a hét miniszter levelében hangsúlyozott, valóban megragadja európai identitásunk lényegét: a kölcsönös tisztelet megbecsülése és kimutatása, a konstruktív viták folytatása és a kompromisszumra való törekvés.