Név szerint ismerik és hajótúrán meg is mutatják a delfineket a horvát Adrián

A közönséges delfin (Delphinus delphis) korábban nagy számban élt az Adriai-tengerben, de évtizedekkel ezelőtt eltűntek. Nem maguktól. Akkoriban ártalmas jószágnak tartották őket, mert tintahallal és garnélával táplálkoztak, de megették a heringet és a szardíniát is. Ezért a jugoszláv állam jutalmat fizetett minden kifogott delfin után. Az ötvenes években csak az Adria északi részén mintegy nyolcszáz delfint öltek meg a halászok.

Engedik az emberek közeledését

A Kvarner-öbölben hosszú idő után, 2015-ben bukkantak fel ismét a delfinek, és tavaly nyáron már egészen a voloskói kikötőig úsztak fel, ahol a part menti közönség nem kis örömére rögtönzött bemutatót is tartottak. Idén júliusban pedig két delfin jelent meg Rijeka közelében. A szakértők szerint magányos delfinekről van szó – számolt be a Turističke Priče –, amelyek szokatlanul viselkednek. A part közelében tartózkodnak, engedik, hogy az emberek közeledjenek hozzájuk, vagy maguk közelednek az emberekhez, sőt követik a hajókat.

A horvát Kék Világ Intézet (Blue World Institute) munkatársai közölték, hogy az első jelentések óta többször is kimentek a helyszínre, lefényképezték és lefilmezték mindkét delfint, felmérték általános állapotukat, és információkat gyűjtöttek a helyi lakosságtól a viselkedésükről és az emberek delfinekkel szembeni magatartásáról.

Ezek a delfinek rendkívül fürgék, sebességük elérheti az óránkénti 45 kilométert is. Barátságos, társaságkedvelő állatok, testük sima és áramvonalas, hátuk fekete, barna vagy ibolyaszínű, hasuk fehér vagy színes. Pár percenként a felszínre jönnek, hogy levegőt vegyenek. A kisebb testű delfinek csoportjába tartoznak, legfeljebb 230 centiméterre nőnek és átlagban 30 évet élnek.

Szigorúan védett állatok

A Kék Világ Intézet arra figyelmeztet, hogy a magányos delfinek és az emberek közötti szoros kapcsolatban az esetleges agresszív viselkedésen kívül más veszélyek is előfordulhatnak. A delfinek ugyanis súlyos betegségeket – például tuberkulózist, leptospirózist – terjeszthetnek. Ugyanígy az emberek is különböző kórokat vihetnek át a delfinpopulációra, ami sok állat pusztulását okozhatja. Tekintettel arra, hogy a delfinek elveszítik természetes félelmüket a hajóktól, a hajócsavarokkal való ütközések során súlyos sérüléseket szenvedhetnek.

Miután szigorúan védett állatok, ezért a következőkre hívják fel a figyelmet:

• ne etessék a delfineket,
• ne próbálják megérinteni az állatokat vagy úszni velük,
• biztosítsanak nekik elegendő helyet az akadálytalan mozgáshoz, és ne üldözzék.

Delfinnéző hajótúrák

A Kék Világ Intézetről tudni kell, hogy munkatársai 1987 óta az Adria védelmén dolgoznak, aminek keretében kutatási, oktatási és természetvédelmi programokat működtetnek. Kutatásaik főként a nagy méretű tengeri gerincesekre (delfinek, bálnák, tengeri teknősök, cápák és óriásördög ráják) irányulnak. Az intézet Veli Lošinj faluban található.

A lošinji palackorrúak a leghíresebb adriai delfinek. Egész életüket a Kvarner-öböl környékén töltik, így a kutatók név szerint ismerik őket. A lošinji delfinközösség viszonylag kicsi, mintegy kétszáz egyedet számlál. A legidősebb delfinek – név szerint Vivian, Tac és Mida – már elmúltak harmincévesek.

A nyár egyik nagy slágere a delfinnéző hajótúra!

Az utasoknak mentőmellényt kell viselniük. A túra hossza a delfinek megtalálásához szükséges időtől függ. A nyári szezonban a felnőttjegy 60 euróba, a gyermekeké 50-be kerül. A családi jegy (két felnőtt és két 14 éven aluli gyermek) 175 eurót kóstál. Hatszáz euróért pedig a teljes hajót le lehet foglalni.