Alkotmánybírósági döntés előtt: lehet-e helyi népszavazás akkumulátorgyár létesítéséről?
További Belföld cikkek
- Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Mint arról az Index is beszámolt, az LMP január végén országos referendumot kezdeményezett az akkumulátorgyárak építése ügyében. A zöldpárt az alábbi népszavazási kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) hitelesítés céljából:
Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
A kezdeményezést tartalmazó dokumentum leadása után a Nemzeti Választási Iroda épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke elmondta: súlyos válságokat élünk át, és ilyen időkben rendkívül fontos feladat természeti értékeink megóvása és az önállóságot erősítő gazdaságpolitika érvényesítése. „Mindezen szempontokkal és célokkal ellentétes, hogy a kormány egy politikai döntéssel Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat akar csinálni” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy ez az ipari tevékenység rendkívül víz- és energiaigényes, miközben kihívásos az ország ellátása ezekkel az erőforrásokkal.
A LMP szerint politikai akarat érvényesült
Az NVB március 21-én hozott határozatával megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A határozat indoklásának egyik körmondata szerint „a kezdeményezésben célzott jogalkotás sérti a közvetlen helyi hatalomgyakorlás kivételességének alaptörvényi követelményét és ezzel párhuzamosan megbontaná a helyi népszavazás szabályozásának koherens egységét is azáltal, hogy a jelenleg hatályos szabályok által biztosított lehetőség mellett – kellő alkotmányos indok nélkül – a választópolgári támogatottságtól függetlenül, kötelező, ügydöntő helyi népszavazás új esetkörét kodifikálná törvényi szinten egy, a tárgya alapján konkrétan meghatározott, kifejezetten a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozó, beruházási kérdésben”.
Az elutasító döntés elleni tiltakozásul az LMP fáklyás demonstrációt tartott az NVB székháza előtt, amelyen Kanász-Nagy Máté, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy
a Fidesz az országot akkumulátorgyarmattá akarja tenni, és teszi ezt úgy, hogy a társadalom többsége elutasítja ezt a politikát.
Az ellenzéki politikus szerint a népszavazási kezdeményezés elutasításakor nem a jogszabályok szerint jártak el, hanem politikai akarat érvényesült.
A helyi népszavazás tárgykörei korlátozottak
A határozattal szemben az LMP felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelyben kifogásolta, hogy az NVB elszakadt a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontoktól. Sem azt nem állapította meg, hogy bárkinek az alapjogát sértené a népszavazási kérdésről hozott döntés végrehajtása, sem azt, hogy az ne tartozna az Országgyűlés hatáskörébe, sem pedig azt, hogy a döntés az Alaptörvény bármely tételes szabályát sértené.
A Kúria háromtagú tanácsa, amelyet Varga Zs. András elnök vezetett, június 27-én kelt végzésében nem találta alaposnak az LMP felülvizsgálati kérelmét, ezért helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.
- Nem fogadta el a tételes alkotmányjogi és népszavazási szakjogi szempontok hiányára alapított kifogását. Megállapította, hogy az NVB a határozatát az Alaptörvény pontosan megjelölt rendelkezéseire: az Alaptörvény B) cikk (1) és (4) bekezdésének megsértésére, és azon keresztül a 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tilalomra alapította: „Nem lehet országos népszavazást tartani az az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.”
- Csak olyan országos népszavazási kérdés tekinthető az Alaptörvény keretei között megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a helyi népszavazás alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével.
- A képviselet útján történő hatalomgyakorlás elsődlegességét az Alaptörvény rögzíti, így amikor a választópolgárok a választásokon szavaznak, azt annak tudatában kell tenniük, hogy a választási cikluson belül a közhatalom gyakorlásba történő közvetlen beleszólásuk – azaz, amikor népszavazás dönt az adott kérdésben – kivételes, ennek megfelelően a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás tárgykörei az adott alkotmányos berendezkedésben korlátozottak.
- A kérelmező nem sorakoztatott fel olyan érveket, amelyek azt mutatnák be, hogy a vizsgált, szükség esetén a helyi közösség által is népszavazásra javasolható, a magánjogi (gazdasági-beruházási) autonómia körébe tartozó kérdésben a kötelező elrendelést előíró törvényhozói beavatkozás a helyi népszavazás kivételes jellegével mégis összeegyeztethető lenne.
Volt-e érdemi vizsgálat?
A zöldpárt nem nyugodott bele a Kúria döntésébe, ezért július 12-én alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint ugyanis a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXI. cikkben elismert egészséges környezethez való jogot, valamint az Alaptörvény P) cikkében foglalt, a természeti erőforrások védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének mindenkit terhelő kötelezettségét.
A panaszos arra is emlékeztetett, hogy az NVB határozata tartalmilag azon alapult, hogy nincs alkotmányos indoka a kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítésének, míg a támadott kúriai döntés szerint egyrészt a felülvizsgálati kérelem nem cáfolta kellő súlyú indokokkal az NVB érvelését, másrészt ugyan összefüggenek ezek az alapjogok a kezdeményezés tárgyával, azonban vizsgálni mégsem kell őket, mert a kérdés hitelesítésének „több – önmagában is a kérdés hitelesíthetőségét kizáró – okból” nem lenne helye.
Az LMP indítványa szerint a Kúria nem végezte el a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát.
Hogy ez tényleg így van-e, erre szerdán az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa válaszol majd, amelyet Márki Zoltán tanácsvezető, a Kúria korábbi bírája vezet, míg tagjai Handó Tünde, Pokol Béla, Schanda Balázs és Szívós Mária alkotmánybírók.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)