Ki a felelős a csapatépítő tréningen bekövetkezett balesetért?

A csapatépítő tréningek virágkorát éljük. Kis túlzással nincs olyan cég, munkaközösség, amely ne hirdetne meg egy néhány napos csapatépítő programot. Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan összekeverik a csapatépítést a céges tréninggel. Pedig a kettő a közös cél ellenére nem ugyanaz. A céges tréningek ugyanis ismeretátadásra, készségfejlesztésre fókuszálnak, azaz a szakmai tudás bővítését célozzák.

A csapatépítő programok, gyakran egész hétvégék általában a munkahelyen kívül zajlanak – a természetben vagy egy szállodában. A csapatszellem összekovácsolásának csak a képzelet szab határokat, ezért belefér a szabadulószoba vagy valamilyen extrém sport is.

Felelősségvállalási nyilatkozat

A munkáltató által szervezett csapatépítésben a munkavállalók legtöbbször munkaidőn kívül vesznek részt, azonban előfordulhat, hogy az ilyen rendezvényeken történt balesetekre mégis a munkavédelmi törvény szabályait kell alkalmazni – állítja a Budlegal Ügyvédi Társulás részéről Takács-Kiss Bernadett.

A legtöbb esetben a munkáltató nem teszi kötelezővé a munkavállalóknak a munkaidőn kívüli időpontra szervezett csapatépítő tréninget, ha azonban azt munkaidőben rendezik meg, már gyakran „kötelező” a részvétel. De még ilyen esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan tevékenységre vagy feladatra, amelyben nem kíván részt venni, vagy sérti a személyiségi jogait, emberi méltóságát. Amennyiben a csapatépítőt munkaidőben rendezik meg, vagy munkaidőn kívül, azonban kötelező jelleggel, az egész esemény munkaidőnek minősül, és a munkavállalónak munkabér jár, valamint a felmerülő költségeket a munkáltatónak kell viselnie.

A szakértő szerint célszerű a csapatépítő programok előtt felelősségvállalási nyilatkozatot aláíratni a részt vevő munkavállalókkal. Fontos belefoglalni a nyilatkozatba – főleg többnapos, akár egész hétvégén tartó csapatépítő esetén – többek között az alábbiakat:

• mi a csapatépítés célja;
• a részvétel önkéntes vagy kötelező jellegű;
• munkaidőben vagy azon kívül rendezik;
• melyek a kötelező és melyek a fakultatív, választható programok.

Része lehet a munkáltató felelősségét korlátozó, kizáró nyilatkozat is. Mint például:

• a munkavállaló köteles betartani a biztonsági előírásokat a csapatépítő teljes időtartama alatt;
• a munkavállaló alkoholt csak saját felelősségére fogyaszthat, és a munkáltató kizárja a felelősségét az alkoholfogyasztással ok-okozati összefüggésben lévő balesetekért, még akkor is, ha a rendezvényen alkohol fogyasztását biztosítja;
• a munkavállaló a csapatépítőn kívüli vagy ahhoz kapcsolódóan felajánlott programokon saját felelősségére vesz részt;
• a munkáltató kizárja felelősségét a szervezett programokat követő szabadidőben történő balesetekért.

Érdemes továbbá a csapatépítőre vonatkozó ütemtervet és szabályzatot is elkészíteni.

Kinek kell jelenteni a balesetet?

Amennyiben a csapatépítő során valamilyen baleset történik, azt a munkavállalónak jelentenie kell a munkáltató felé.

Ha a munkavállaló nem képes értesíteni a munkáltatót, mert például eszméletlen, súlyos állapotban kerül kórházba, ilyenkor valamely kollégája vagy hozzátartozója is megteheti

– hangsúlyozza Takács-Kiss Bernadett.

Ami a kártérítést illeti, a felelősség fő szabálya a szubjektív felróhatóságon alapul. A munkáltató kártérítési felelőssége viszont objektív jellegű, azaz ha a kár bekövetkezte nem is róható fel a munkáltatónak, meghatározott esetekben akkor is felelős a kárért. Így köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett. Ez általában egyértelmű, ha a munkavállalót munkaideje alatt, a munkahelyén éri a kár, bonyolultabb azonban a helyzet a munkahelyen és munkaidőn kívüli, de a munkáltató által szervezett rendezvény esetén. Minden esetben egyedi mérlegelés eredménye a munkáltató kártérítési felelősségének fennállásáról való döntés. Vizsgálni kell ilyenkor, hogy a baleset összefüggésben áll-e a munkaviszonnyal. Ez az összefüggés akkor állapítható meg, ha a felek között munkaviszony áll vagy állt fenn, illetve a munkavállalót ért kár valamilyen formában összefüggésben áll a jogviszonnyal.

A kárigény érvényesítése

A munkavédelmi törvény szerint munkabaleset

az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

„A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár ellenőrzési körén kívül történt, azaz olyan esemény okozta, amellyel nem kellett számolnia, valamint nem volt tőle elvárható az sem, hogy a kárt elhárítsa, vagy a károkozó eseményt, körülményt elkerülje” – mondja a szakértő. Mentesül a felelősség alól a munkáltató abban az esetben is, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta (ennek a bizonyítása a munkáltatót terheli). Ezekben az esetekben azért nem indokolt kiterjeszteni a munkáltató felelősségét, mivel ilyen esetekben objektíve lehetetlen elkerülni a károsodást.

Ha a csapatépítési program keretében szervezett erdei sétán a munkavállaló elesik, és fejsérülést szenved, akkor a munkáltató felel. De ha a háromnapos csapatépítő egyik éjszakáján a munkavállalók kis csoportja kocsmai verekedésben megsérül, a munkáltató kimentheti magát a felelősség alól, amennyiben a program nem a csapatépítő része volt, nem volt kötelező a részvétel, nem munkaidőben és nem munkaviszonnyal összefüggésben történt a baleset.

A munkavállalónak a kárigény érvényesítésére három év áll rendelkezésre. A határidő független a munkaviszony fennállásától, azaz a munkavállalónak abban az esetben is lehetősége van az igényérvényesítésre, ha a munkaviszonya időközben megszűnt.

Síbaleset a csapatépítőn

Vannak érdekes esetek az ítélkezési gyakorlatban is. A Kúria egyik döntésében például azt vizsgálta, hogy a csapatépítő eseményen részt vevő munkavállalót síelés közben ért baleset munkabalesetnek minősül-e, és tartozik-e érte kártérítési felelősséggel a munkáltató. A cég álláspontja szerint a baleset nem a munkaviszonnyal összefüggésben történt, így azt elhárítani nem volt lehetősége. A Kúria ezzel szemben úgy döntött, hogy

Mivel a munkavállaló a munkáltató kérésére vett részt az eseményen, részvétele a munkaviszonyával összefüggőnek minősül. Az is fontos körülménynek számított, hogy a képzés idejére a munkavállalók munkabérben is részesültek.

Takács-Kiss Bernadett végül azt is megjegyzi, hogy a hatályos jogi szabályozás szerint a munkáltató nem a működési, hanem csak az ellenőrzési körébe tartozó eseményekért tartozik felelősséggel, eszerint a fentihez hasonló esetben hivatkozhat arra, hogy az egyes, munkaidőn kívüli eseményeken történő káresemény az ellenőrzési körén kívül esik, azaz nem kell megtérítenie a munkavállaló kárát.

(Borítókép:  Suleyman Elcin / Anadolu Agency / Getty Images)