A magyarok kétharmada nem fogna fegyvert még végveszélyben sem hazájáért
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválton - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A Publicus Intézet felmérésében azt vizsgálta, Magyarország vajon a NATO nélkül elboldogulna-e, ha fegyveres támadás érné az országot – írja a Népszava.
Ez volt nagyjából az egyetlen kérdés, amiben egyetértett a kormánypárti és az ellenzéki oldal. Elsöprő többségben gondolják úgy, hogy Magyarország nem tudná megvédeni magát a NATO segítsége nélkül, és csupán a fideszesek 14 százaléka az, akik nem tartják szükségesnek a NATO segítség nyújtását.
Háborús fenyegetettség kérdésében már nyílni látszott az olló a két oldal között,
ugyanis a kormánypártiak nagyobb része érez fenyegetettséget más országok részéről, ellenben az ellenzékkel, ahol mindössze 13 százalék gondolkodik így.
Arról,hogy belesodródhatunk-e az éppen zajló háborúba, ismét nagyobb egyetértést alakított ki a két fél között, a kormánypártiak 36, az ellenzék 30 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy kénytelenek leszünk beszállni a szomszédban dúló konfliktusba.
A honvédség jelenlegi helyzete és felszereltsége is megoszló véleményeket szült a felmérés során. A fideszesek nagy többsége a javuló tendencia mellett tette le a voksát az elmúlt tíz év távlatának fényében, míg az ellenzék 36 százaléka véli úgy, hogy romlott a magyar haderő helyzete. A morális javulás kérdését is inkább a kormánypártiak osztják, az ellenzék relatív többsége szavazott a romlásra ezen a téren is.
Annak ellenére, hogy a Fidesz azt kommunikálja, a honvédség fejlődik, folyamatosan távolít el rutinos és tapasztalt katonákat a rendszerből. Emellett pedig folyamatos a toborzás az országban.
A felmérésben megkérdezettek 49 százaléka szorgalmazza a honvédség állományának növelését, 46 százalék pedig a tartalékosok számának emelését is támogatná. Mindenféle létszámnövelést inkább a fideszes szavazók támogatnak.
Ki menne ma katonának?
A Publicus Intézet felmérése alapján, az 50 év alattiak túlnyomó többsége nem csatlakozna a honvédséghez semmilyen formában. itt is egyetértést mutat mind a fideszes, mind az ellenzéki oldal. Több mint 60 százalékuk utasítja vissza azt, hogy fegyvert fogjon hazájáért.
Csupán 20 százaléka menne önkéntesnek a kormánypártiak közül, 11 százalék pedig csak végveszély esetén csatlakozna.
A kérdésre, hogy a Magyar Honvédség számít-e a régió meghatározó haderejének, ismét egységes volt a nemleges választ mindkét oldalról. Az ellenzék csaknem 80 százaléka vélekedett így.
Diplomácia, vagy háború?
Népszerű kérdés, hogy mi hozná el a végét az orosz-ukrán konfliktusnak. Az intézet kérdései között szerepelt az is, megoldásnak gondolják-e, hogy a NATO-tagországok – így Magyarország is – pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajnát.
A kormánypárti többség inkább a tárgyalásokra, a diplomáciára helyezné a hangsúlyt, míg az ellenzék támogatandónak tartja a felvetést.
További érdekes adat, hogy az ellenzék többsége nem tekinti célnak, hogy Oroszország kivonuljon Ukrajna területéről, mivel nem tarják elérhető célnak.
A kormánypártiak csupán 15 százaléka gondolkodik így.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
