A magyarok kétharmada nem fogna fegyvert még végveszélyben sem hazájáért

A Publicus Intézet felmérésében azt vizsgálta, Magyarország vajon a NATO nélkül elboldogulna-e, ha fegyveres támadás érné az országot – írja a Népszava.

Ez volt nagyjából az egyetlen kérdés, amiben egyetértett a kormánypárti és az ellenzéki oldal. Elsöprő többségben gondolják úgy, hogy Magyarország nem tudná megvédeni magát a NATO segítsége nélkül, és csupán a fideszesek 14 százaléka az, akik nem tartják szükségesnek a NATO segítség nyújtását.

Háborús fenyegetettség kérdésében már nyílni látszott az olló a két oldal között,

Arról,hogy belesodródhatunk-e az éppen zajló háborúba, ismét nagyobb egyetértést alakított ki a két fél között, a kormánypártiak 36, az ellenzék 30 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy kénytelenek leszünk beszállni a szomszédban dúló konfliktusba.

A honvédség jelenlegi helyzete és felszereltsége is megoszló véleményeket szült a felmérés során. A fideszesek nagy többsége a javuló tendencia mellett tette le a voksát az elmúlt tíz év távlatának fényében, míg az ellenzék 36 százaléka véli úgy, hogy romlott a magyar haderő helyzete. A morális javulás kérdését is inkább a kormánypártiak osztják, az ellenzék relatív többsége szavazott a romlásra ezen a téren is.

Annak ellenére, hogy a Fidesz azt kommunikálja, a honvédség fejlődik, folyamatosan távolít el rutinos és tapasztalt katonákat a rendszerből. Emellett pedig folyamatos a toborzás az országban.

A felmérésben megkérdezettek 49 százaléka szorgalmazza a honvédség állományának növelését, 46 százalék pedig a tartalékosok számának emelését is támogatná. Mindenféle létszámnövelést inkább a fideszes szavazók támogatnak.

Ki menne ma katonának?

A Publicus Intézet felmérése alapján, az 50 év alattiak túlnyomó többsége nem csatlakozna a honvédséghez semmilyen formában. itt is egyetértést mutat mind a fideszes, mind az ellenzéki oldal. Több mint 60 százalékuk utasítja vissza azt, hogy fegyvert fogjon hazájáért.

A kérdésre, hogy a Magyar Honvédség számít-e a régió meghatározó haderejének, ismét egységes volt a nemleges választ mindkét oldalról. Az ellenzék csaknem 80 százaléka vélekedett így.

Diplomácia, vagy háború?

Népszerű kérdés, hogy mi hozná el a végét az orosz-ukrán konfliktusnak. Az intézet kérdései között szerepelt az is, megoldásnak gondolják-e, hogy a NATO-tagországok – így Magyarország is – pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajnát. 

A kormánypárti többség inkább a tárgyalásokra, a diplomáciára helyezné a hangsúlyt, míg az ellenzék támogatandónak tartja a felvetést. 

A kormánypártiak csupán 15 százaléka gondolkodik így.