Fontos szabály változik az alkotmányjogi panaszok benyújtásának rendjében

Augusztus 1-jétől megváltozik az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó egyik fontos ügyrendi szabály – tudatta honlapján az Alkotmánybíróság. Ennek lényege: ha az indítványozó a bírói döntést vagy bírósági eljárásban Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását támadja, akkor a jövőben az alkotmányjogi panaszát kizárólag az ügyben eljáró elsőfokú bíróság útján tudja előterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a panasz benyújtására közvetlenül az Alkotmánybíróságon nem lesz lehetőség.

Az Alkotmánybíróság épületének bejárata a főváros I. kerületében, a Donáti utcában 2022. február 5-én

Fotó: Róka László / MTI

Alaptörvénysértő bírói döntések

Az Alkotmánybíróság legfrissebb statisztikái szerint 20 beérkezett indítványból 19 alkotmányjogi panasz. 2023 első felében a 243 beadványból 228 volt alkotmányjogi panasz. De hasonló tendenciát lehetett megfigyelni az elmúlt években is: 2021-ben 617-ből 595, 2022-ben 577-ből 565 alkotmányjogi panaszt regisztráltak.

Kapcsolódó

Sulyok Tamás: A nehéz ügyek között vannak nehezebbek

Az Alkotmánybíróságot fokozott felelősség elé állítja a különleges jogrend – mondja a testület elnöke.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az Indexnek adott korábbi interjújában kifejtette: valamennyi bírói döntéssel szemben hozzájuk fordulhatnak a felek, ami azt jelenti, hogy közvetve a közigazgatás felett is alkotmányos kontroll érvényesül. Persze nem akármilyen okkal támadhatók meg a bírói döntések – tette hozzá –, kizárólag alkotmánysértés esetén, hogyha ez valakinek az alapjogát sérti.

2012 előtt csak akkor lehetett az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha a bíróság alkotmánysértő szabályt alkalmazott. 2012 után viszont akkor is, ha alkotmányos szabályt alkalmaz ugyan a bíróság, de a bíró mérlegelése, ahogyan a jogszabályokat mérlegeli, az maga alkotmányellenes.

Az alkotmányjogi panaszoknak egyébként három típusa van:

1. Amikor az indítványozó nem egy jogszabályt, hanem az Alaptörvény-ellenes bírói döntést támadja, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
2. Amikor az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme az ügyben folytatott bírósági eljárásban az Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be.
3. Amikor az indítványozó a jogszabályt vagy valamely rendelkezését támadja, ha annak alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelme és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.

A Fudantól az akkumulátorgyárig

Az idén is számos nagy horderejű ügyben döntött az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján. Csak néhány:

Kapcsolódó

Fudan-ügyben elutasította az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság

Indoklásuk szerint a népszavazási kérdés egyértelműségéről nem foglalhattak állást.

Kapcsolódó

Elbukott a pedagógusok alkotmányjogi panasza az Alkotmánybíróságon

Döntött a bírói testület.

• Februárban például visszautasították az alkotmánybírák Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester alkotmányjogi panaszát, amely a Fudan Egyetem építését megakadályozni kívánó helyi népszavazással kapcsolatban nyújtott be.
• Áprilisban megalapozatlannak találták azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a pedagógusok tettek azzal összefüggésben, hogy a kormány egyik rendelkezése lehetetlenné tette a sztrájkot.
• Júniusban ugyancsak alkotmányjogi panasz alapján Alaptörvény-ellenesnek találták a munka törvénykönyvének azt a tavaly év végéig hatályban lévő rendelkezését, amely nyugdíjas munkavállalóknak minősítette a rokkantsági ellátásban részesülőket.
• Két hete érdemi vizsgálat nélkül visszautasították az LMP alkotmányjogi panaszát, amelyben a zöldpárt azt szerette volna elérni, hogy csak ott épülhessen akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosok népszavazással hozzájárulnak.

Kapcsolódó

Az Alkotmánybíróság szerint nem lehet helyi népszavazás akkumulátorgyár létesítéséről

Nem találtak alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

Élelmiszerárstop, katatüntetés

De több érdekes ügy vár most is elbírálásra. Mint például:

• A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban egy éve azt kérték az alkotmánybíráktól, állapítsák meg a hat alapvető élelmiszer hatósági árát rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg.
• Március elején érkezett a Donáti utcába az az alkotmányjogi panasz, amelynek indítványozóját a tavaly júliusi katatüntetésen testi kényszerrel előállítottak a rendőrségre, ahol megállapították szabálysértési felelősségét. Később a bíróság is elmarasztalta, mert jogszabályi tilalom ellenére gyalogosként az úttesten tartózkodott, veszélyeztetve ezzel a közlekedés biztonságát. A tüntető szerint a bírói döntés Alaptörvény-ellenesen korlátozza a békés gyülekezéshez való alapjogát.

Kapcsolódó

Alkotmánybírósághoz fordult a tavalyi katatüntetés egyik megbírságolt résztvevője

A tüntető szerint Alaptörvény-ellenesen korlátozták a békés gyülekezéshez való alapjogát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!