Vízágyat a marháknak! Úri huncutság vagy high-tech?

„Állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szempontból a szarvasmarháknak előnyös a vízágy” – mondta az Indexnek Deim Zoltán szegedi állatorvos. Az igazságügyi orvosszakértő szerint a vízágy kategóriákkal javítja a haszonállatok életminőségét, valamint a tej minőségét.

A tejtermelés minimum 20 százalékkal ugrik meg, az állatjóléti mérőszámok pedig legalább 40 százalékkal javulnak

– tette hozzá az állatorvos.

Deim Zoltán szerint ennek a technológiának köszönhetően a szarvasmarhák pihenése komfortosabb, a lábvégbetegségek és ízületi sérülések, valamint a tőgygyulladások száma jelentősen lecsökken, mert nem a kemény padozaton vagy a trágyában fekszenek, hanem egy olyan vízágyon, ahonnét a vizelet és a bélsár is lecsorog.

Jóval kevesebb gyógykezelést igényelnek a szarvasmarhák és a hosszú hasznos élettartamhoz is hozzájárul ez a technológia. Most a vízágy a tehenészetekben high-technek számít, de véleményem szerint 20 év múlva minimumkövetelmény lesz

– állította az állatorvos.

A miniszter és a mezőhegyesi Ménesbirtok 

A Lázár János nevével fémjelzett mezőhegyesi Ménesbirtok az év elején írt ki közbeszerzést a területén fekvő 81-es majorban építendő istállók kivitelezésére, a beruházás mérnöki és műszaki ellenőri feladatainak ellátására pedig idén áprilisban.

Mint arról a sajtó beszámolt, a mérnöki feladatokat az MHV-Cosinus Mérnöki Kft. végezheti el közel 38 millió forintért, a kivitelezést az A-Mezőgép Kft. nyerte el nettó 3,3 milliárd forintos ajánlattal. A kft.-nek el kell bontania hat istállót jászlakkal és karámterekkel, ezt követően két istállót kell építeniük a szarvasmarhák részére, az egyik tetejére napelemrendszert is telepítenek majd. Ezenkívül épül szalmatároló, esőbeálló, dög-, trágya- és tűzivíztároló, valamint silófermentáló is.

A Nemzeti Ménesbirtok Zrt. csaknem 1,2 milliárd forint uniós támogatást nyert el a projekt megvalósítására.

A fejlesztés hatására 1000 növendék egyed válik elhelyezhetővé. 4000 tonna tömegtakarmány elhelyezése valósul meg. A vemhes üszők istállójában vízágyon fekszenek az üszők, hiszen a későbbi tejtermelő istállóban is ez a technológia található, hamarabb megszokják az állatok

– írták a projektről.

Boldog bocik, több tej

Magyarországon az első vízágyas matracokat 2014-ben a Zsadányi Malom 97 Kft. tehenészetében helyezték el.

A vízágyért szabályosan verekedtek, hogy oda tudjanak lefeküdni

– mondta Árpád Márk, a Zsadányi Malom 97 Kft. egyik tulajdonosa a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara videójában. Az agrárcég tulajdonosa elárulta, hogy először nem akartak vízágyakat. „Mi nem csinálunk magunkból hülyét, hogy Zsadányban vízágyon fog feküdni a marha. De aztán olyan számok jöttek ki az elemzésekből, hogy nem akartuk elhinni” – tette hozzá. A szentesi származású agrárminiszter-helyettes, Farkas Sándor fábiánsebestyéni gazdaságában is ezt a technológiát használják.

A tehenek által pihenésre fordított idő hossza befolyásolja az általuk termelt tej mennyiségét. Szabadtartásban a tehenészetek gazdái azt szeretnék, hogy a tehenek napi 12-14 órán át feküdjenek, a lesántulás megelőzése és a minél nagyobb tejtermelés érdekében. A vízágyak bevezetésével a tehenek tovább maradnak az állásban és hamarabb lefekszenek.

A kettős kamrájú vízágyak extra támaszt nyújtanak a tehenek térdének, vagyis amikor egy tehén letérdel, a párna gyengéden alátámasztja a nyomásnak kitett pontokat. Az ennek köszönhetően erős ízületek jobb stabilitást biztosítanak az állatoknak, és megakadályozzák a lábvég és csülökszaruk sérülését, a mozgékonyságot csökkentő fekélyeket és fertőzéseket. Mindez növeli a tehenek kényelmét és – a tulajdonos profitját.

(Borítókép: Kálmándy Ferenc / MTI)