2024. június 18. 18:00
Törökország
Georgia
BVB Stadion Dortmund I. forduló
2024. június 18. 21:00
Portugália
Csehország

Drónokat vetnének be a halászok a kárókatonák ellen

DSZZS20050127001
2023.08.02. 20:07
A kormoránok több százmilliós kárt okoznak a tógazdaságoknak. Bár a jogszabályok lehetővé teszik a védett vízimadarak gyérítését, a halászok más megoldáson gondolkodnak. A tógazdaságok vezetői szerint annak ellenére, hogy az ágazatot komoly kihívások érik, az év végén lesz elegendő hal a karácsonyi ünnepi asztalra.

„Ebben a 30-35 fokos hőségben naponta 1,5-2 centiméter párolog el a tavakból, ami – ha nincs elegendő csapadék – gondot is okozhat” – nyilatkozta az Indexnek Lévai Ferenc. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, valamint az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint a halászoknak a 2022-es esztendő – az aszály miatt – fekete évnek számít egész Közép-Kelet-Európában.

Magyarországon éves szinten körülbelül ötezer tonnányi hal származik akvakultúrás intenzív rendszerből, és mintegy 14-15 ezer tonnát tenyésztenek tógazdaságokban, 1,5-3 kg méretű piaci halból.

Két és fél év tenyészidő

Az egyik legnagyobb tógazdaságot a szegedi Fehér-tó területén a Szegedfish Kft. működteti.

Amíg egy csirkét 10-12 hétig, egy sertést 1 évig kell nevelni, hogy vágható legyen, addig a halászatban minimum két és fél évre van szükség. Ez egy hosszú termelési ciklus

– nyilatkozta az Indexnek Sztanó János, a kft. ügyvezető igazgatója. „A Fehér-tóra nem hozunk be tenyészhalat kívülről. Egyrészt állategészségügyi okokból, másrészt mert az általunk tenyésztett Szegedi tükörponty uniós oltalom alatt áll. Csak saját törzsállományból dolgozunk” – mondta el a Szegedfish vezetője. 

A szegedi halgazdaságban májusban mesterségesen fejik le a halakat, megtermékenyítik az ikrákat, majd az 5-6 dekás porontyokat novemberben lehalásszák. Az állományt egy telelőbe helyezik, majd tavasszal kihelyezik nagyobb tavakba, ahol táppal, búzával és kukoricával etetik. A novemberi lehalászásnál még csupán 50-70 dekagramm egy-egy hal súlya. A telelőből tavasszal, a jégolvadás után egy nagy tóba engedik ki a halállományt, ahol kizárólag búzával és kukoricával etetik őket. Év végére elérik az 1,8-2 kilogramm körüli súlyt.

Nálunk azért nincsenek 3-4 kilós halak, mert a lehalászáskor a tavakból leeresztjük a vizet, a 1,5 kilósnál nagyobb halakat pedig eladjuk

– mondta az ügyvezető, aki több mint fél évszázada dolgozik a Fehér-tavi halgazdaságban. Hozzátette: Magyarországon 28 fajta ponty van, amit minősítenek. Ezek közül a Szegedi tükörponty a legjobb tízben van a kedvező hús–zsír arány miatt. „Az éttermekben nagyon kedvelt ez a fajta hal” – jegyezte meg Sztanó János.

Veszélyben a karácsonyi hal?

A magyar tógazdaságra jellemző, hogy a halállomány körülbelül 70-80 százaléka ponty, 10-15 százaléka busa és amur, és 8-10 százaléka ragadozó, elsősorban harcsa, csuka és süllő. Az alföldi tavak (Hortobágy, Szeged, Biharugra) mesterséges tavak, vagyis a sima terepre földből töltéseket építettek, így a mélységük körülbelül 1-1,5 méter.

Az aszály komoly gondokat okoz a halgazdaságokban.

Hiába csapadékos az idei esztendő, mert a tavalyi aszályos év nyomot hagyott a tenyészállományban. Idén körülbelül 30 százalékkal lesz kevesebb a piacra szánt hal

– közölte Sztanó János.

A Szegedfish Kft. Szegeden csaknem 2100 hektáron folytat halászati munkákat. Mivel alacsony a vízmélység, és folyamatos a párolgás, ezért a vizet vissza kell tölteni. A Fehér-tavon működő gazdaságban a medencerendszerben 30 millió köbméter víz van.

A folyamatos szivattyúzások miatt a gazdaság havi áramszámlája 25-27 millió forint körül van. Az alkatrészek és az energia drágulása 30 százalékos többletköltséget okoz. „Szegeden 1900-2000 forint a hal kilója, ami karácsonyig 10-15 százalékkal emelkedhet” – mondta a Szegedfish Kft. vezetője, aki hozzátette: nem lesz halhiány, mert idén az export a felére csökken, így ez a mennyiség a hazai piacon marad.

A hazai halászok statisztikái szerint a pontyállomány 40 százaléka karácsonykor fogy el. Lévai Ferenc nem számít jelentős drágulásra a halpiacon. A MA-HAL elnökségi tagja szerint az év végén átlagosan 2000 forintos áron juthatunk majd hozzá kedvenc halfajtánkhoz.

Több százmilliós károkat okoznak a kormoránok

A tógazdaságoknak egyre komolyabb gondot okoznak a kormoránok, más néven nagy kárókatonák. „Az enyhe tél miatt a kárókatonák száma jelentősen nőtt az idén. Már a nyáron 50-100-as csapatokban jelentek meg a tópartokon” – mondta az Indexnek Lévai Ferenc.

A kárókatonák éves szinten több százmillió forinttal károsítják meg a halgazdaságokat, ugyanis egy-egy madár naponta 0,6-1 kg halat fogyaszt el. Ez a madárfaj Európa-szerte védett, de károkozása miatt nemzeti hatáskörben hagyták a védettségi státusz alkalmazását.

Magyarországon vízivad-vadászati idényben a védett területek kivételével – ahova engedélyt kell kérni a gazdálkodónak – lőhető.

Akár 50 méter mélyre is le tud merülni a zsákmánya után, ürülékük pedig teljesen kipusztítja a fákat, amelyeken fészkelnek vagy tartózkodnak.

A jogszabályok lehetővé teszik, hogy gyérítsük a kormoránállományt, de mi másban gondolkodunk. Még keressük a megfelelő megoldást, de úgy gondoljuk, hogy valamiféle drónos riasztás célravezetőbb lenne

– közölte Lévai Ferenc. Az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint hang- és fényjelenségekkel szeretnék elűzni a tógazdaságok közelében fészkelő vagy portyázó madarakat.

(Borítókép: Kárókatona. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)