Alkotmánybírósághoz fordult a törvényszék az államosított pesti közterek ügyében
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Ahogy arról az Index is beszámolt, a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény alapján ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba vették 2022. augusztus 1-jétől a budapesti Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tereket, amelyeket az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV Zrt.) keresztül az V. kerületi önkormányzat ingyenes vagyonkezelésébe adja.
Három tér négy helyrajzi számon
A négy helyrajzi számon nyilvántartott három belvárosi tér a következő:
- Podmaniczky Frigyes tér: az Arany János utcai metrómegálló fölötti tér a Bajcsy-Zsilinszky út mentén.
- Vörösmarty tér: a Váci utca végállomása a Deák Ferenc utca és a Vigadó utca között, a város egyik leghíresebb tere, a karácsonyi vásár hagyományos helyszíne, egyúttal a kisföldalatti végállomása.
- Széchenyi István tér: a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része (itt található a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, valamint a Belügyminisztérium is).
A javaslat célja három budapesti közteret, a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret (és a csatlakozó József Attila utcát) érintően a jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatát terhelő üzemeltetési, kezelési, fenntartási és fejlesztési, valamint ellenőrzési közfeladatok és hatáskörök átadása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata részére
– olvasható a törvényjavaslat indoklásában.
Karácsony szerint „törvényesített rablás”
Karácsony Gergely főpolgármester „törvényesített rablásnak” nevezte a döntést, és egyúttal jelezte, hogy „Budapest nem hagyja annyiban”. Így is történt. Miután az ingatlanügyi hatóság a MNV Zrt. kérelmére, a törvény rendelkezései alapján a Magyar Államot, illetve az MNV Zrt.-t bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba, a határozat ellen Budapest Főváros Önkormányzata keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyben eljáró háromtagú bírói tanács 2023 júniusában a peres eljárást felfüggesztette, és egyedi normakontroll iránti indítványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, amely július 18-án érkezett meg a Donáti utcába.
A rendelkezések megsemmisítését kérik
A bírói kezdeményezés szerint a sérelmezett rendelkezések sértik
- az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből fakadó kellő felkészülési idő követelményét,
- a XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tulajdonhoz való jogot,
- a 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, önkormányzati tulajdon tekintetében gyakorolható, tulajdonost megillető jogok hatáskört, valamint
- utóbbi kettőhöz kapcsolódóan pedig az Alaptörvény 38. cikk (1) és (3) bekezdéseit, amelyek a nemzeti vagyon védelmét fogalmazzák meg.
Az indítványozó bírók szerint a támadott jogszabályi rendelkezések a felperes (a Fővárosi Önkormányzat) tulajdonhoz való jogának olyan fokú sérelmével járnak, amely már átlép a jogalkotó számára biztosított autonómiakorlátozás keretein, és sérti a felperes Alaptörvényben garantált, az önkormányzati autonómia védett hatáskörcsoportjait, valamint tulajdonhoz való jogát. Úgy látják, hogy
önmagában a közfeladat átcsoportosítása, illetve a továbbiakban annak el nem látása nem kompenzálja a felperest a kieső, eddig más közfeladatai ellátását is szolgáló bevételek miatt.
Ebből kifolyólag a tulajdonjog-elvonás nem felel meg az Alaptörvényben rögzített értékarányosság követelményének.
Mindent egybevetve: az ügyben eljáró bírók a támadott törvény 248-249. §-ai Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazhatóságuk kizárását kérték az Alkotmánybíróságtól.
(Borítókép: A Vörösmarty tér a belvárosban 2021. november 6-án. Fotó: Róka László / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
