Eladható-e az örökölt lakás vagy autó még a hagyatéki eljárás vége előtt?
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Hazánkban évente mintegy 130 ezer hagyatéki eljárás zajlik, amelyeknek célja az örökösök öröklési jogcímének megállapítása. Egy hagyatéki eljárás hónapokig, bonyolultabb esetben akár évekig is eltarthat, és csak a jogerős hagyatékátadó végzés kézhezvétele után jutnak hozzá az örökösök az örökséghez. Addig az öröklésben érdekeltek nem rendelkezhetnek szabadon, önállóan a hagyaték részét képező vagyonelemek felett. Pedig könnyen előfordulhat, hogy már a hagyatéki eljárás közben szeretnék értékesíteni az örökhagyó lakását vagy autóját.
Azt hiszik, nem tehetnek semmit
Az emberek többsége máig azt hiszi, hogy semmit sem tehet az elhunyt vagyonával a hagyatéki eljárás befejezéséig. A megkérdezett polgárok háromnegyede ugyanis meg van győződve arról, hogy a jogerős hagyatékátadó végzés kézhezvételéig
nem nyúlhat az örökhagyó lakásához, autójához, értékes vagyontárgyaihoz, egyetlen forintot sem költhet el az elhunyt bankszámláján maradt pénzből, még akkor sem, ha ebből fedezné a temetés költségeit.
Alapesetben valóban úgy van, hogy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig az örökösök nem rendelkezhetnek teljesen, önállóan a hagyatéki vagyonelemekkel, mert a hagyatéki eljárás során állapítja meg a közjegyző, hogy a jogszabályok, illetve az elhunyt végintézkedése alapján ki mit örököl. Ezért nem tudják felhasználni az elhunyt bankszámláján lévő pénzt, és ezért nem tudják eladni ingatlanjait vagy egyéb vagyonelemeit.
Annak viszont nincs akadálya, hogy előkészületeket tegyenek a lakás eladására a hagyatéki eljárás befejezése előtt: meghirdethetik, sőt, akár adásvételi szerződést is köthetnek rá, azzal a feltétellel, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ.
Megnehezítheti viszont az ügyletet, ha jelzálogjoggal terhelt az ingatlan, hiszen az örökösök nemcsak az elhunyt vagyonát, hanem az adósságait is megöröklik. Ezért ilyen esetekben feltétlenül érdemes szakember segítségét kérni az adásvételnél, hogy a hagyatéki eljárást folytató közjegyző is okiratba tudja foglalni a szerződést.
Ha nincs vita az örökösök között
Indokolt esetben kérhetik az örökösök a közjegyzőtől úgynevezett részhagyaték-átadó végzés meghozatalát, ha az átadásnak a hagyaték adott részét tekintve fennállnak a feltételek (például ismert az örökösök személye). Ilyenkor a hagyaték meghatározott elemeiről úgy hoz végzést a közjegyző, hogy a teljes hagyaték átadásáról csak később dönt. Ez a megoldás akkor merülhet fel, ha az örökösök között vita van ugyan egyes vagyonelemekről, de eközben az elhunyt lakására bejelentkezett egy ígéretes vevő. Ilyenkor, ha valamennyi örököstárs egyetért a lakás eladásával, akkor az ingatlan a hagyaték többi részétől függetlenül átadható, és így nem kell attól félni, hogy a vevő nem várja meg a hagyatéki eljárás jogerős lezárását.
Azt azonban nem árt tudni, hogy a részhagyaték-átadó végzés meghozatalára csak akkor van lehetősége a közjegyzőnek, ha
- már eljutott hozzá a hagyatéki leltár,
- az adott vagyontárgyra és az örökösökre nézve is rendelkezésére állnak a szükséges adatok, továbbá
- nincs vita a felek között.
Részhagyaték átadását nemcsak ingatlanra kérhetik az örökösök, hanem lényegében minden vagyonelemre, így az örökhagyó autójára, nagyobb értékű vagyontárgyára, ingóságára vagy akár az elhunyt bankszámlájára is.
(Borítókép: Szabó Réka / Index)