A gyilkosok kétharmada korábban már ismerte áldozatát

Augusztus 14-én hajnalban érkezett a bejelentés a rendőrséghez, hogy egy XVI. kerületi, Fertály utcai lakásban egy asszonyt megszúrtak. Az 58 éves nő belehalt a sérüléseibe. A rendőrök a helyszínen elfogták a feltételezett elkövetőt, az áldozat 24 éves fiát, aki magát is megsebezte. A férfit a mentők rendőri kísérettel kórházba vitték. A BRFK Életvédelmi Osztálya emberölés bűntette miatt indított nyomozást. 

Május 19-én a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságon egy 67 éves férfi jelent meg, aki elmondta, hogy előző este a mosonmagyaróvári otthonukban megölte feleségét. A rendőrség munkatársai a helyszínre érve meg is találták a 67 éves asszony holttestét. Férje ellen emberölés bűntettének elkövetése miatt indítottak büntetőeljárást.

Vagy ott van T. Róbert, aki a gyanú szerint július 13-án megölte barátnőjét, M. Petrát a lány angyalföldi lakásában. A férfi a gyilkosság után napokig Óbudán bujkált, a 2016 óta üresen álló Hotel Római épületéhez menekült. A rendőrség információi szerint még öngyilkos is akart lenni, egy hídról ugrott volna a mélybe.

Néhány hete vette őrizetbe a rendőrség azt a keceli 75 éves férfit, aki azért vágta baltával többször is fejbe 60 éves lakótársát, mert megitta a borukat. Az elkövető először azt hazudta a rendőröknek, hogy az áldozat maga okozta a sérüléseit, de a nyomozók hamar kiderítették az igazságot.

Augusztus 12-én pedig nem messze a magyar–osztrák határtól, Nickelsdorfban (Miklóshalmán) egy 33 éves férfi a feltételezések szerint meggyilkolta szüleit, majd saját magával is végzett. A rendőrséget reggel fél kilenc körül riasztotta egy szemtanú, aki egy földön fekvő férfit látott az egyik ház kertjében, miután korábban lövés hangját hallotta. A helyszínre érkező rendőrök három személyt találtak az ingatlan területén. A fiú a mentőszolgálat kiérkezésekor halott volt; a 67 éves apa és az 59 éves anya még életben voltak, de később belehaltak súlyos sérüléseikbe.

Hozzátartozók közötti érzelmi feszültség

Régi kriminológiai megfigyelés, hogy az emberölés elkövetőinek kétharmada korábban ismerte áldozatát. 

azaz a bűntettet a volt vagy jelenlegi házastárs, illetve élettárs sérelmére követik el, míg minden harmadik esetben a szülő, a nagyszülő, illetve a gyermek vagy az unoka a sértett.

Bátki Pál büntetőügyvéd szerint évente körülbelül száz szándékos emberölést követnek el Magyarországon, és ezek legnagyobb részben közeli hozzátartozók között történnek. Ez csak első ránézésre meglepő – állítja az ismert büntetőjogász –, hiszen világos, hogy közeli hozzátartozók között lehet csak olyan érzelmi feszültség, ami a másik megöléséhez vezethet.

Bolyky Orsolya, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa úgy látja, hogy a kevésbé fejlett országokban, illetve az Egyesült Államok bizonyos részein a bandaháborúk jelentik a legfőbb veszélyt, míg Európában és a fejlettebb régiókban az emberölések nagy része családon belül történik.

A családon belüli erőszak e szélsőséges formája általában a hosszan tartó konfliktusok egyfajta lezárásaként tartható számon. A tipikus elkövetői és a sértetti kör kisebb városokból vagy falvakból származó, átlag alatti vagyoni és jövedelmi viszonyok között élő, aluliskolázott, munkanélküli rétegekből kerül ki, életvitelüket sok esetben krónikus bűnözés és alkoholizmus jellemzi

– vélekedik doktori értekezésében a kriminológus, aki hozzáteszi: ugyanakkor találkozhatunk mindennek az ellenkezőjével is: a jól szituált, társadalmilag megbecsült rétegekhez tartozók között is előfordulnak ölési cselekmények, amelyeket általában még erőteljesebb közfelháborodás kísér.

Kiterjesztett öngyilkosságok

Az elmúlt évtizedek egyik legátfogóbb hazai kutatása során az Országos Kriminológiai Intézet kutatócsoportja Nagy László Tibor osztályvezető vezetésével a 2000 és 2012 közötti időszak összes, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűnügyi iratait dolgozta fel. Ebből kiderült, hogy az áldozatok nagyon gyakran közeli hozzátartozók, ismerősök, a tett helyszíne pedig a lakás, a családi ház. A kutatás három főbb esetkört emelt ki:

1. hosszú időn át tartó konfliktusos helyzetek, feszültségekkel terhelt kapcsolatok rendszerint hozzátartozók, ismerősök között (az esetek 38 százaléka);
2. az úgynevezett szituatív esetek az ittasan elkövetett összetűzéseket foglalják magukban (az esetek 21 százaléka);
3. a nyereségvágyból több emberen elkövetett emberölések (az esetek 15 százaléka).

A kutatók az úgynevezett kiterjesztett öngyilkosságokat is elemezték. Ezekről akkor beszélünk, ha a tettes a hozzá közel állók életét oltja ki, majd magával is végez. A férfiak körében a féltékenység volt a leggyakoribb motívum, a nőknél jellemzően az elkeseredettség és a hozzá kapcsolódó pszichés állapot. Az ilyen ügyek 9 százalékos arányban fordultak elő.

(Borítókép:  Bűnügyi helyszínelő a főváros XVI. kerületében 2023. augusztus 14-én, ahol halálra szúrtak egy nőt a Fertály utca egyik lakásában. Fotó:  Mihádák Zoltán / MTI)