Wagner Péter: Nem világos, hány embert tudna kiállítani a honvédség, ha beütne a krach

A Szabad Európának nyilatkozó elemzők, kutatók szerint nem működik transzparensen a Magyar Honvédség, azt sem lehet tudni, hogy az elmúlt nyolc évben a Zrínyi haderőfejlesztési programra előirányzott 3500 milliárd forintból eddig mennyit költött el a minisztérium, és mire. Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint általában egy haditechnikai beszerzés nem is csak tisztán a vasnak az értékét jelöli, olyan költségek is tartoznak hozzá, mint a kiképzés, felszerelés, a jövőre tervezett modernizáció, a gyártó további jelenléte egy ideig.

Ezekről semmit nem tudunk, hogy milyen formában lettek megkötve. A Lynxekre talán kétmilliárd eurót költöttünk el, de hogy ebben a csomagban mi van pontosan, nem tudjuk

– mondta Wagner Péter, hozzátéve: kelet-európai sajátosság, hogy nem nagyon engednek betekintést se az újságíróknak, se a kutatóknak, és nincs meg az az állampolgári tudatosság, hogy az embereket érdekelné, mire költik a pénzüket.

A kormány kívánatosabbá tenné a Magyar Honvédséget

Amint arra kitért, a kormány szeretné kívánatosabbá tenni a Magyar Honvédséget, ennek köszönhető az óriási PR-kampány, valamint az, hogy a haditechnikai eszközök már modernek, nem a negyvenéves orosz vagy szovjet harckocsikon kell csücsülni, működnek a rádiók, vannak új fegyverek, „kibervédelem meg mit tudom én, micsoda”.

A laktanyáknak volt egy rekonstrukciós programja az elmúlt egy évtizedben, tehát ott szerintem az állapotok, azt mondom, normálisak, ahhoz képest, amilyen mondjuk húsz-harminc évvel ezelőtt lehetett

– tette hozzá.

Megjegyezte továbbá, hogy a kormány fontos projektje volt a fizetések emelése, illetve azoknak a célbavétele, akik a teherautót vezetik, akik a porban kúsznak a nyári melegben, gépkarabélyt szorongatva egy napon át. Szerinte ezzel magyarázható, hogy többségében Kelet-Magyarországon vannak nagy alakulatok, ott van még felszívható munkaerő.

Urambátyámvilág a Honvédségnél

Pontosan az sem világos, hogy hány embert tudna kiállítani a Magyar Honvédség, akik fegyverrel a kezükben védik a hazát, ha beütne a krach. Wagner szerint ötezernél talán többet, de a tizenegyezer már nagyon magas becslés. 

Amikor a menekültválság volt 2015-ben, és a Magyar Honvédségnek ki kellett adnia a határ védelmét, akkor ha jól emlékszem, háromezer fős létszám hangzott el. Az volt a maximum. Állítólag még a Honvéd zenekarból is oda kellett menni a katonáknak, meg a konyhásoknak is le kellett menniük a határra besegíteni. Én úgy becsülöm, hogy hat–kilencezer főnyi hadra fogható katonánk volt akkor

– emlékezett vissza, hozzátéve, hogy a létszámhiány ugyanígy megvan Romániában vagy éppen Szlovákiában.

Véleménye szerint a Magyar Honvédség a magyar társadalom leképződése egy az egyben: urambátyámvilág, kontraszelektál a vezetők kiválasztásánál, és éppen ezek gátolják meg abban, hogy olyan jól működjön, mint egy hatékony multi, ahol csak a legjobbak juthatnak fel a ranglétrán.

„Kifelé nem látszott, hogy csórók vagyunk”

Wagner Péter szerint nagy szüksége volt a Magyar Honvédségnek a fegyverekre, hiszen a Gripen repülőkön kívül szinte minden beszerzés a hatvanas, hetvenes években történt. Példaként említette a céges autókat, amiket a kétezres évek elején szerzetek be és inkább mindent kicseréltek rajta, csak hogy ne kelljen újakat venni.

Kifelé nem látszott rajtuk, hogy csórók vagyunk; a magyar lakosságnak nincs semmilyen kapcsolata a Magyar Honvédséggel, nem mentek be a laktanyába. Amikor kiküldték a magyar katonákat Afganisztánba, és a géppuskát, amit használtak, 1945-ben gyártották, és néhány lövés után szétesett, miközben az afgán felkelőre kellett lövöldözni, azt csak az látta, akit nagyon érdekelt Afganisztán meg az arról szóló hírek. A magyar lakosság nem látta, hogy a honvédség mennyire le van gatyásodva, ezért aztán 2014 után nyilván nehéz megmagyarázni, hogy most egyszerre miért van szükség ezekre az új eszközökre

– mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Wagner Péter leszögezte, nem arra kell készülni, hogy Magyarországot megtámadja valaki és a tízezer vagy nyolcezer főnyi magyar katona a magyar haditechnikai eszközökkel megállítja az ellenséget, hanem arra, hogy ha a NATO valamilyen feladatot vállal, akkor abban Magyarország a többi országgal együttműködve végre tudja hajtani a rá kiszabott katonai feladatot.

Fontos, hogy a magyar harckocsik tudjanak egymással kommunikálni, az adatforgalom működjön, a katonák ugyanazt az angol nyelvet beszéljék, ne egymásra lőjenek, hanem az ellenségre; erre kell a honvédséget és a haditechnikai eszközöket képessé tenni – tette hozzá.