2024. június 17. 15:00
Románia
Ukrajna
Fussballaréna München I. forduló
2024. június 17. 18:00
Belgium
Szlovákia
Frankfurt Arena I. forduló
2024. június 17. 21:00
Ausztria
Franciaország

Fábry Kornél püspök: Szívesen látnám egy teára Tóth Gabit!

PAP 9556
2023.08.20. 08:50
Szeptember 2-án szentelik az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökévé Fábry Kornélt, aki korábban az Eucharisztikus Kongresszus főtitkára volt. „A kereszténységhez három dolog kell: hit, humor és gyomor” – nyilatkozta az Indexnek az 50 éves katolikus pap. Szerinte a mostani püspököknek később meg kell hozniuk néhány népszerűtlen döntést, és a híveknek is nagyobb áldozatot kell vállalniuk hitükért. Nagyinterjú.

Fábry Kornélt, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökét arról is kérdeztük, hogy

  • szükségük van-e a papoknak humorérzékre;
  • számított-e Ferenc pápa és Erdő Péter bíboros segédpüspöki felkérésére;
  • milyennek látja a mai fiatalok helyzetét;
  • milyen vitákra készül az LMBTQ- és a radikális zöldszervezetek aktivistáival;
  • egyetért-e azzal, hogy a kereszténység kisebbségbe szorul;
  • Magyarországot keresztény országnak tartja-e;
  • milyen népszerűtlen döntéseket kell majd meghozniuk a magyar püspököknek.        

Fábry Sándor a nagybátyja. Önnek is jó humorérzéke van?

Családi vonás. Sanyi nagyapja az én dédapám. Elmondhatom, hogy az egész családunk jó kedélyű.

A papi munkához szükség van humorra?

Varga László püspökatya mondta még, hogy a kereszténységhez három dolog kell: hit, humor és gyomor. Jó, ha magamon tudok nevetni. Emlékszem, egyszer eltört a sarkam, és fekvőgipszet kaptam. Úgy kellett kibotorkálnom a mellékhelyiségbe, ahol a mankóm felborult, egy lábon szerencsétlenkedve próbáltam beletalálni a fajanszba. Nagyon vicces volt. Mint egy burleszkfilmben.

Szeptember 2-án szentelik az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökévé. Sőt az olaszországi Guardialfiera település címzetes püspökévé is. Készült erre a munkára?

Nem. Már megkaptam a diszpozíciómat vissza, a kaposvári egyházmegyébe. A tervek szerint Nagykanizsán lettem volna kisegítő lelkész, és evangelizációért felelős püspöki helynök. Váratlanul ért ez a kinevezés.

Mégis mit gondol, miért esett önre Erdő Péter bíboros és Ferenc pápa választása?

Nem tudom, de megtisztelő ez a bizalom. Az Eucharisztikus Kongresszus főtitkára voltam, és időközben megtudtam, hogy az előző két helyszínnek is a főtitkárából segédpüspök lett. Lehet, hogy ez egy bevett hagyomány. A szentatya a magyarországi látogatása után két hónappal nevezett ki.

A digitális bennszülöttek és a 400 ezer párizsi kutya 

Eddig főleg fiatalokkal foglalkozott, a tizenéves korosztály áll önhöz közel. Az Emmánuel Közösségben is ön az egyik ifjúsági referens. Lenne ma újra tizenéves fiatal?

Nagyon nehéz időt élnek a mai fiatalok. Egyrészt azért, mert a mi fiatalságunkhoz képest nekik sokkal több platformon kell élniük. És ezt „etetni kell nekik”.

A közösségi média felületein mindig valamit produkálni kell, mert amint nem vagy ott, véged van.

Egy kedves svájci ismerősöm mondta, aki misszióba készült Zimbabwébe, hogy megkérdezte a tizenhét éves keresztlányát: eljönne-e vele egy hónapra. Mi volt a lány első kérdése?

Talán, hogy van-e internet, illetve milyen a térerő?

Pontosan. Nem is utazott el Afrikába, mert egy hónapig mellőznie kellett volna a telefonját, valamint a különböző közösségi felületeket. Mert ha valaki nincs fönt, akkor nagyon sok mindenből kimarad.

A Z és az alfa generáció tagjai már mind digitális bennszülöttek, akik ebben a dimenzióban otthonosan mozognak, és sokuk számára idegen az offline világ.

Úgy gondolom, hogy már az hatalmas segítség a fiataloknak, hogy azt mondjuk: örülünk, hogy itt vagy, hogy jelen vagy. Szakértők véleménye, hogy tényleg függőség alakult ki a telefonnal és az internettel: ha elveszik, néhány napig elvonási tüneteket tudnak produkálni. Ugyanakkor mindannyian lógunk a telefonunkon, mert sok hasznos alkalmazást használunk. Mondják, hogy miért nyomkodják a fiatalok a telefonjaikat a buszon. Miért ne? Egyszerre könyv, naptár, e-maileket lehet olvasni, zenét lehet hallgatni, Bibliát vagy zsolozsmát lehet olvasni. Tehát én nem hibáztatom a fiatalokat, mert ilyen korban élünk. Csak nagyon tudatos használatra kell őket megtanítani, hogy mikor és miért használják. Azt is mondják, hogyha egy társaságban csak ki van rakva az asztalra egy mobiltelefon, az már 20 százalékkal csökkenti a figyelmet.

Már lehet arról olvasni, hogy a mesterséges intelligenciával milyen munkakörök szűnnek meg, és milyen foglalkozásoknál nem lesz szükség emberi munkaerőre. Eléggé nehéz így a pályaválasztás.

A mi generációnk elfelejtett célt adni a fiataloknak. Ráadásul egy olyan változó korban élünk, ahol már nem tizennyolc év a generációk közti különbség, hanem három. A nagyszülők arra panaszkodnak: nem értik, hogy unokáik mit beszélnek egymás között, amikor egy-egy számítógépes játékról társalognak. Régen az idősebb generációk adták át a tudást a fiataloknak.

A jövőkutatók mondják, hogy a most születő gyerekek 90 százalékának olyan munkája lesz, amely ma még nem létezik. Ilyen változások lesznek.

Komoly törekvést látok arra, hogy elvegyék az emberek identitását. Ma az identitást a nemem, a vallásom és a nemzetem adja meg. Én egy római katolikus magyar férfi vagyok. Most ebből ezt a hármat támadják. Akinek nincs identitása, azt könnyen lehet manipulálni.

Rengeteg ember magányos, főleg az idősek. Mennyire van erejük feléjük is nyitni?

2000-ben voltam Párizsban, ahol minden második lakásban egy ember élt, és velük négyszázezer kutya. Tehát nagyon sok a magányos ember, és e téren az egyháznak komoly küldetése van.

A muszlim taxisofőr esete a kereszténységgel 

Mennyire készülnek válaszokkal a különböző ideológiákra, gondolok itt az LMBTQ-ra vagy a radikális zöldekkel való vitára?

Az egyháznak egy célja van, hogy mindenkit elvezessen az üdvösségre. És ebbe beletartozik mindenféle ember. A katolikus egyház katekizmusa foglalkozik ezzel a témával, és teljesen tisztán elmondja, hogy Jézus a bűnöst szerette, a bűnt elítélte.

Olykor felesleges beleállni vitákba, a hozzánk forduló emberekkel kell foglalkoznunk.

Néhány éve Irakban, a kurd fővárosban, Erbílben jártam, ahol a templomot fegyveresek védték, és a keresztények nem egyenrangúak a muzulmánokkal, mégis virágzik a kereszténység. A pap arról számolt be, hogy rengeteg esküvőjük van, és a keresztény hívek nagyon aktívak. Elmondható ez az európai keresztényekről is?

2000-ben és 2001-ben Párizsban tanultam. Ott azt láttam, hogy Franciaország lelkileg egy sivatag, amiben vannak oázisok: sok élő kis közösség volt. Úgy látszik, hogy az emberekben ott van egy hatalmas spirituális éhség, amit a világpiacon mindenfélével próbálnak jóllakatni. A fiatalok körében ott van az éhség és a szomjúság. Főleg a fiatal felnőttek között, akik nem kaptak vallásos nevelést. De ha találkoznak igazi keresztény közösséggel, ahol szeretik egymást, oda szívesen csatlakoznak.

Kaposfüreden volt plébános. Sikerült aktivizálnia a somogyi embereket?

A településen hét év alatt tizennégy Alphát, vagyis evangelizációs vacsorasorozatot szerveztünk nem hívők számára. Nagyjából negyvenről négyszázra nőtt a templomba járók száma. Szerető, befogadó közösséget találtak. Ez a jövő.

Henri Boulad – júniusban elhunyt – egyiptomi származású jezsuita pap mondta, hogy a kereszténység kisebbségbe szorul. Egyetért?

Ratzinger bíboros 1969-ben mondta a jövő egyházáról, hogy kicsi lesz, de erős. A népegyház olyan, mint a halászháló: minden halat összefog. Akik azonban életüket meghatározó módon találkoztak Jézus Krisztussal, az csupán egy szűk mag. Magyarországról nem láttam friss statisztikákat, de a lakosság 7 százaléka járhat rendszeresen templomba. Azt látom, hogy ha van egy jó keresztény közösség, az bevonzza az embereket.

Magyarországon nem észleljük, de Európa nagyvárosaiban gőzerővel tör előre az iszlám. Találkozott már a jelenséggel? 

Franciaországban egyszer taxival utaztam a repülőtérről a kinti magyar misszióba előadást tartani és misézni. A muzulmán sofőr 50 percen keresztül térített engem: a Bibliát idézve megtudhattam, hogy Pál apostol alapította a kereszténységet, Jézus nem is halt meg, és ő nem is Isten fia. A végén megérkeztünk a magyar misszióhoz, megkérdeztem tőle, hogy mennyivel tartozom. Azt mondta, nem kell a pénzem, csak térjek át muzulmán hitre, hogy kimentsen ebből a lelki sötétségből, amiben élek. Ha ezek az emberek így néznek ránk, akkor bajban vagyunk. 

Ugyanakkor francia pap barátaim mondják, hogy nagyon sokan keresztelkednek meg közülük, a rájuk váró esetleges üldözés ellenére is, mert egy teljesen más istenképet kapnak a kereszténységből, mint a muzulmán hitből.

Áldozatot kell hozni a katolikus híveknek is 

A politika előszeretettel használja a keresztény Magyarország kifejezést, miközben a magyarok többsége közömbös vagy elutasító az egyházakkal. Nem zavarja ez önt?

A keresztény elnevezés szó szerint krisztusit jelent, tehát az a keresztény, aki Krisztussal élő kapcsolatban él.

Más szempontból viszont úgy képzelem el a kereszténységet, mint egy üstököst és a csóváját.

Tehát, a keresztény értékek a nem keresztény emberek életében is jelen vannak. Például a férfi–női egyenlőség, a tanulás, de az egész nyugati kultúra elképzelhetetlen lenne a kereszténység nélkül. Nyilván nem mindenki hitvalló keresztény, viszont él a kereszténység vívmányaival.

Az iskolákban roppant kevés fiatal jelentkezik pedagógusnak, így várható, hogy hamarosan nem lesz elegendő tanár a pályán. Mi a helyzet a papsággal?

Nálunk talán még drámaibb a helyzet, mint a tanároknál.

Hogyan fogják működtetni a rendszert?

Biztos vagyok benne, hogy a mostani generációs püspököknek meg kell hozni jó néhány olyan nem túl szimpatikus döntést, amit nem lehet megúszni. A zsidó testvéreinknél van, ha nincs tíz férfi együtt, akkor nincsen ima. A katolikus híveknek is váltaniuk kell az eddigi gondolkodásmódokon, és több településnek össze kell tudnia fogni, áldozatot hozni a szentmiséért azzal, hogy ha kell, több kilométert utazik érte.

Milyen terület lenne az, amit az egyháza működésében fontosnak tartana kiemelni?

Az egyház mindig közösség, tehát az összes környezet, a templom, a tárgyak, azok egy-egy kornak a sajátjai. Azt látjuk, hogy Magyarországon nagyon sok templom van, amelyekre szükség is van, ugyanakkor ezek fenntartása nem kis teher. Budapesten a Lehel téren szoktam misézni, és kiszámoltuk, hogy a korábbi 1,6 milliós rezsiköltség most 30 millióba került volna, így be se kapcsoltuk a fűtést.

Modern templomokra és közösségi terekre lenne szükség. Ha most kellene templomokat építeni, az energiatakarékosságot és a közösségi célokat is előtérbe helyeznénk.

Például jó, ha van a templomtértől üvegfallal elválasztott helyiség, ahova ki lehet menni a kicsit hangosabb gyerekekkel, így a szülők részt tudnak venni anélkül, hogy másokat zavarnának. Vagy jó, ha van fűthető mosdó. Fábry Sanyi egyszer lejött hozzám Kaposfüredre, egy stand upos fellépésre. A 3000-es település sportcsarnokában 800-an ott voltak. A belépőjegyek árából pedig egy fűtött mosdót tudtam kialakítani a templomban.

Az egész ország élcelődik a magát kereszténynek tituláló Tóth Gabi énekesen. Mit mondana neki, ha kopogtatna a püspökség kapuján?

Szeretettel látnám egy teára, és meghallgatnám őt. Egyébként nagyon könnyű mások felett ítélkezni. Ezt az emberek gyakran a saját hibáik elfedésére teszik. A papi jelmondatom: Legyetek tehát irgalmasok! Volt olyan házasság, ahol kicsit megingott a kapcsolat. Elvittem őket négy gyerekkel Franciaországba és Olaszországba egy kisbusszal. Olyan jól sikerült a „párterápia”, hogy utána még két gyerekük született.

Senki fölött nem ítélkezem, mert nem erre kaptam felhatalmazást, hanem a feloldozásra, a megbocsátásra.

(Borítókép: Fábry Kornél. Fotó: Papajcsik Péter / Index)