Itt a válasz, mi okozta a magyarországi földrengéseket

Mint ahogy megírtuk, szombaton két, magyar viszonylatban relatíve nagynak mondható földrengést is észlelhettek a Magyarország déli felén élők. Erősségüket a Richter-skála szerint 4,2-re becsülték, és a rengéseket aztán kisebb utórengések is követték.

Ezt követően augusztus 20-án hajnalban újabb földrengések voltak, az egyik erőssége 3,5-es magnitúdójú volt, míg a másik 4,2-es. 

Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a szombati Facebook-bejegyzésében azt írta:

A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza–Dácia-egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli, és azokban feszültséget halmoz fel

Ezek leginkább a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki, de előfordulhatnak a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben is.

Milyen gyakoriak a földrengések?

Az Időkép kérdésére Süle Bálint, az intézet munkatársa elárulta, hogy bár statisztikailag kimutatható az, hogy „X évente várható valamilyen méretű rengés, ez nem azt jelenti, hogy törvényszerűen X évente történik, hanem néha gyakrabban, néha ritkábban”. 

Azt is elárulta, hogy az 1985-ös, 4,9-es magnitúdójú berhidai rengés óta a következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:

• 1989-01-27 M4,4 Bérbaltavár
• 2006-11-23 M4,5 Beregsurány
• 2006-12-31 M4,1 Gyömrő
• 2011-01-29 M4,5 Oroszlány
• 2013-04-22 M4,8 Heves
• 2019-03-07 M4,0 Ötvöskóny
• 2019-08-11 M4,1 Tenk

Az is kiderült, hogy néhány napig még utórengésekre számíthatunk, de az utórengések egyre kevésbé lesznek az emberek számára érezhetőek, inkább csak a műszerek érzékelik őket.

Az utórengések száma és nagysága egyaránt csillapodik a fő rengéstől eltelt idő függvényében, esetünkben az érezhetőség határát elérő rengésekre néhány napig biztosan számítani kell

– mondta.

Mit tegyünk földrengés idején?

Korábban a katasztrófavédelem összegyűjtötte, mit kell tenni földrengés idején: 

• Ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (ledőlő kémény, lehulló vakolat, üvegcserép miatt).
• Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. 
• Keressünk menedéket az asztalok alatt, az ajtókeretben, a szoba sarkában.

Emellett a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium összeszedte, hogyan lehet felkészülni abban az esetben, ha tudjuk, hogy földrengés várható. Megnyugtató lehet előkészíteni pár alapvető dolgot, amire szükség lehet esetleges áramkimaradás esetén. A leghasznosabbak a:

• zseblámpa,
• extra elemek,
• gyertya,
• elsősegélycsomag.

Emellett érdemes előre megvizsgálni a házunkat, hogy hol van olyan biztonságos hely, zug, ahol egy földrengés során nem tudnak ránk esni a tárgyak.