A Szent István-rend története Mária Teréziától Novák Katalinig
További Belföld cikkek
- Ez lehet a megoldása a fővárosi politika nagy kérdésének?
- Évekre börtönbe kerülhet a sofőr, aki Sallai Nóra kisfiának halálát okozta
- Csányi Sándor fia visszavásárolt egy céget, amelyet pár éve eladott az apja
- Kútba esett egy férfi Miskolcon, a kertben talált slaggal mentették ki
- Szentkirályi Alexandra kemény üzenetet küldött Magyar Péternek: Neked mi bajod a nőkkel?
A kitüntetés története egészen a XVIII. század közepéig nyúlik vissza, amikor is 1760-ban gróf Esterházy Ferenc tervezetet dolgozott ki civil érdemrend létesítésére, mégpedig a legrangosabb katonai kitüntetésnek számító, 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia-rend mintájára. Az uralkodó 1764. február 20-án bólintott rá Esterházy legutolsó tervezetére. Mária Terézia ezzel a gesztussal a magyar rendek jóindulatát akarta kivívni a júniusra összehívott országgyűlés előtt, amelyen a hadiadó emelését szerette volna keresztülvinni. A királynő Esterházyt nevezte ki a rend első kancellárjává. A Szent István-rendet végül Mária Terézia fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá koronázásának napján alapították meg.
A Szent István Apostoli Király Rend első nagymestere maga az alapító, Mária Terézia volt, aki egy év múlva átadta a rend nagymesteri rangját fiának.
Ennek ellenére Mária Terézia élete végéig viselte a rend alapítói jelvényét, amely aranyba foglalt drágakövekből (gyémánt, smaragd, rubin) készült. A királynő mint a rend egyetlen női tagja a keresztet csokorba kötött szalagon viselte, mivel ez volt a női rendjelek, illetve a nők által viselt kitüntetések hagyományos viseleti módja.
Kizárólag férfiak kaphatták
Az alapító 36 cikkelyből álló statútumban szabályozta a rend ügyeit: a Szent István-rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: húsz nagykeresztes, harminc parancsnok és ötven kiskeresztes, azzal, hogy ebbe a számba nem számolták bele az egyházi tagokat. A kitüntetést – az alapító kivételével – kizárólag férfiak kaphatták, a nagykeresztesi és a parancsnoki osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy generációra visszamenőleg igazolni kellett a nemesi származást is.
A rend tagjai előkelő társadalmi státuszt nyerhettek el, hiszen a nagykereszttel belső titkos tanácsosi, a parancsnoki kereszttel grófi vagy bárói, a kiskereszttel bárói rangot lehetett kérelmezni.
1884-ben Ferenc József megszüntette a rendtagsággal járó rangemeléseket.
A három osztály jelvénye aranyszegélyű, sötétzöld zománcos kereszt volt, fölötte a magyar királyi korona képével, és a nagykereszthez csillag is járt. A kereszt középpajzsa kerek, vörös zománcos volt, benne a koronás, zöld hármas halmon fehér kettős kereszt állt, balra, illetve jobbra tőle a rendalapítóra utaló M. T. kezdőbetűk aranyszínben. A középpajzsot aranyszegélyű karikagyűrű fogta körbe, benne a rend jelmondata: Publicum meritorum praemium, azaz „A köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma”. A jelvényt az első osztályban jobb vállon átvetett vállszalagon, a második osztályban nyakon, a harmadikban gomblyukban viselték. A rendnek külön öltözet is dukált: vörös bársonyruha, vörös tafotával bélelt és hermelinnel szegélyezett, zöld bársonymente és kócsagtollas vörös bársonykalap. A tagságot nem lehetett megörökölni, vagyis a jelvényt és a ruhát a kitüntetett halála után vissza kellett szolgáltatni.
Arany János nem köszönte meg
A történelem viharai a Szent István-rendet sem kímélték, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után nagykeresztet vehetett át az azt leverő Alfred Windischgrätz herceg, Julius Jacob von Haynau, de a cári csapatok egyik vezetője, Konstantin orosz nagyherceg is.
Az 1867-es kiegyezés után a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az uralkodó a magyar kultúra legjobbjait is kitüntesse a Szent István-rend kiskeresztjével. Kis híján pórul jártak Arany Jánossal, aki csak barátai unszolására fogadta el a kitüntetést, de nem köszönte meg. Egy korabeli anekdota szerint az egyik főrend Andrássy Gyula miniszterelnökkel beszélgetve nehezményezte a költőnek adományozott rendjelet, mondván, hogy ez a rendjel eddig csak igen magas rangúaknak járt. Mire Andrássy szellemesen visszakérdezett:
Meg tudná mondani excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter?
Arany mellett Eötvös József, majd 1876-ban Jókai Mór is kapott kiskeresztet. A millenniumi ünnepségek alkalmával, 1896-ban Ferenc József három festőművészt, Benczúr Gyulát, Lotz Károlyt és Munkácsy Mihályt tüntette ki a Szent István-rend kiskeresztjével. A századforduló után többek közt Mikszáth Kálmán (1910) és Szinyei Merse Pál (1912) vehette át a kitüntetést.
Horthy Miklós kihasználta az Anschlusst
A Szent István-rend az Osztrák–Magyar Monarchiával együtt 1918-ban megszűnt. Később a függetlenné vált Ausztria és Magyarország nem tudott dűlőre jutni, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e a rend alapítója. Amikor 1938 márciusában bekövetkezett az Anschluss, és Ausztriát a Német Birodalomhoz csatolták, Horthy Miklós kormányzó a joghézagot kihasználva kiegészítette a Szent István-rend alapszabályát:
Mindaddig, amíg Magyarországon a királyi hatalomba foglalt jogokat a kormányzó gyakorolja, a rend nagymesteri teendőit Magyarországon a kormányzó látja el.
A rend hivatalos elnevezését Magyar Királyi Szent István-rendre változtatták. Horthy 1940-ben gróf Teleki Pál miniszterelnöknek adományozta a rend nagykeresztjét, de 1941 és 1943 között mások mellett Hermann Göring, a Német Birodalom marsallja, illetve Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter is átvehette a kitüntetést.
A rendet 1946-ban, a második köztársaság kikiáltásakor szüntették meg.
A kitüntetés újraalapítása
A kommunista korszak évtizedeiben természetesen szóba sem kerülhetett a rend feltámasztása. A rendszerváltozás után sem ment minden úgy, mint a karikacsapás. Előbb Katona Tamás történész, MDF-es képviselő, majd a Medgyessy-kormány alatt összehívott jelképbizottság próbálkozása vallott kudarcot.
2011 őszén Semjén Zsolt KDNP-s képviselő és három frakciótársa (Rubovszky György, Latorcai János és Pálffy István) viszont már sikerrel járt. Törvényjavaslatukban leszögezték, hogy a kitüntetés újraalapításakor elhagyják annak korábbi „rendi jellegét”:
A Magyar Szent István-rendet eredetileg Mária Terézia magyar királynő alapította 1764. május 5-én. A javaslat újból megalapítja e kitüntetést, ami egyúttal annak megújítását is jelenti a rendi jelleg elhagyásával. A Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.
A Magyar Szent István-rendet, amelyet a miniszterelnök előterjesztésére adományoz a köztársasági elnök, aki egyébként tisztségénél fogva maga is kitüntetett, 2013 óta tizennyolcan kapták meg, köztük négy hölgy:
Év | A Magyar Szent István-rend díjazottjai |
2013 |
|
2014 |
|
2015 |
|
2016 |
|
2017 |
|
2018 |
|
2019 |
|
2020 |
|
2021 |
|
2022 |
|
2023 |
|
(Borítókép: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke átveszi a Magyar Szent István-rend kitüntetést Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2023. március 31-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)