Novák Katalin: Zelenszkij kész megadni a magyar kisebbségnek azt, amit az ukránok kapnak Magyarországon

Novák Katalin köztársasági elnököt a Sándor-palota Kék Szalonjában többek között arról is kérdeztük, hogy 

• mivel töltötte az idejét a kijevi kormánynegyed óvóhelyén;
• miről tárgyalt Zelenszkij ukrán elnök bunkerében;
• mit mondott el kendőzetlen őszinteséggel az ukrán elnöknek;
• mit reagál David Pressman amerikai nagykövet megjegyzésére;
• mire kérte meg őt Ferenc pápa;
• hogyan vélekedik a gyermekvédelmi törvény szigorításáról;
• miről beszélgetett Rómában Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.

Nem mindennapira sikeredett a kijevi látogatása, ahol egy légiriadó miatt óvóhelyre kellett menekülnie. Számított ilyen izgalmakra?

Egy háborús országba látogattam el, így nem ért meglepetésként a légiriadó. Sajnos Kijevben mindennaposak a támadások és gyakran szólalnak meg a szirénák. Békében születtem és éltem, akárcsak ön, nem voltam még óvóhelyen. Szokatlan érzés volt lemenni egy bunkerbe.

Mégis, hogyan néz ki egy háborús ország kormányzati negyedének óvóhelye?

A föld alatt, egy mínusz 3. szinten lévő helyiségbe kísértek minket állam- és kormányfőket a kollégáinkkal. Voltak ott székek, asztalok és víz. A TEK munkatársai, akik a védelmünkről gondoskodtak, egy applikáción keresztül követték a légiriadó alakulását. 

Beszélgetések az ukrán elnök bunkerében

Hogyan telik az idő, amikor elnökök és miniszterelnökök együtt várakoznak? Ilyenkor is politizálnak?

Egy idő után kimerítjük az előre eltervezett témákat, és kialakul egy kötetlenebb beszélgetés, ami persze elsősorban politikai természetű.

Kivel volt egy társaságban és miről beszélgettek?

A moldáv miniszterelnökkel Moldova európai uniós csatlakozásáról beszélgettünk. Elmondtam neki a magyar tapasztalatokat, így azt is, hogy az unióban a házi feladatot nemcsak a csatlakozás előtt kérik számon az országon, hanem bizony tagként is.

A finn miniszterelnök megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását, és arról is biztosítottam, hogy én Svédország esetében is mielőbbi pozitív döntést szorgalmazok.

Ugye, nem vette el a moldáv kormányfő kedvét az uniós csatlakozástól?

Igyekeztem nem kedvét szegni, de szeretem az egyenes beszédet. Felhívtam a figyelmét, hogy bár számunkra fontos Moldova és Ukrajna uniós tagjelölti státusza, ez nem hátráltathatja a már régóta várakozó nyugat-balkáni országok csatlakozását. Kiemelt célunk, hogy Szerbia, illetve a Nyugat-Balkán végre jogi értelemben is Európához tartozhasson.

Mi történt, amikor felmentek a mínusz 2. szintre, Zelenszkij elnök föld alatti irodájába? Ön találkozott már vele korábban is, ugye?

Igen, de most először tárgyaltam vele hosszabban és négyszemközt.

Zelenszkij elnök kifejtette, hogy miután Kárpátalja jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb régiója, hosszú távon is erőforrásként tekint rá. Megköszönte az eddigi magyar segítséget és a kárpátaljaiak helytállását. Én hangsúlyoztam, kölcsönös érdekünk, hogy a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség tagjai teljeskörűen tudják gyakorolni kisebbségi jogaikat. Nem rejtettem véka alá, hogy ebben a tekintetben most már érdemi előrelépésre van szükség.

A kisebbségi kérdés „forró krumpli” Ukrajnában, gyakorlatilag a háború kirobbanásához is ez vezetett el. Hogyan reagált az elnök, aki korábban hárította ezt a kérdést?

Megállapodtunk, hogy új fejezetet nyitunk, érdemi és konkrét lépéseket fogunk tenni a kárpátaljai magyarság érdekében. Nem szóvirágokra van szükség. A Magyarországon élő ukrán kisebbség tagjai nagyon kiterjedt jogokat élveznek, és ez így van jól.

Az ukrán elnök azt mondta, hogy amit az ukrán kisebbség tagjai megkapnak Magyarországon, azt készek megadni a magyar kisebbség tagjainak is Ukrajnában. Ez kiindulópontnak nem rossz. 

Meglepő, hogy az ukrán politika az utóbbi hetekben mennyit változott. Eddig előszeretettel használta a nyilvánosságot arra, hogy nyomást gyakoroljon saját szövetségeseire, így Budapestre is. Szóba került a diplomáciai túlkapás és ez a fajta nyomásgyakorlás?

A diplomáciában vannak zárt ajtók mögötti megbeszélések, és vannak publikus, a nyilvánosság előtt zajló események. A kettő tartalmában jó, ha különbözik. Más az, amit az ember négyszemközt vagy szűk körben mond el. Ilyenkor sokszor jó a kendőzetlen őszinteség. Én így szoktam tárgyalni. Nem szerencsés a két helyzetet összekeverni vagy összemosni, és a nyilvánosságon keresztül nyomást gyakorolni a tárgyalópartnerünkre. Az az ultima ratio.

Tárgyalásom az ukrán elnökkel kendőzetlenül őszinte volt, nyíltan beszéltünk egymásnak arról, amit problémának látunk. 

Elmondaná, hogy mi hangzott el?

Éppen erre utaltam az imént: vannak négyszemközt elhangzó mondatok, amelyeket nem a nyilvánosságnak szánunk.

A magyar kormány úgymond a békét, illetve a tűzszünetet propagálja. Az ukrán kormány, valamint több NATO-ország számára ez az álláspont inkább valamiféle árulást jelent, mert ezzel Ukrajna területeket veszítene el. Zelenszkij elnök hogyan reagált, amikor ön a békéről beszélt neki?

Zelenszkij elnöknek is elmondtam, hogy nekünk, magyaroknak miért kiemelten fontos a béke. Európa és Magyarország közelebb van a háborúhoz, mint sokan gondolnák. Bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy eszkaláció. Mi – akik békében születtünk – elképzelni sem tudjuk, milyen egy háború! Egyrészt azt gondoljuk: az pusztán a múlt, nem lehet a fenyegető jövő, másrészt, a fegyvereket a videójátékok világából ismerik a legtöbben. Most bekopogtatott a véres valóság. Ez a háború nemcsak az ukránok életét dúlta fel, hanem – ahogy Ferenc pápa fogalmazott – „behozta a konfliktust az otthonainkba is”. Kárpátalján találkoztam a fronton elveszített gyermekét gyászoló édesanyával, szétszakított családok tagjaival. A háború az ő valóságuk. A magyar emberek érdeke, hogy országunkat ne érje utol ez a könyörtelen pusztítás. Ezért is vagyunk határozott szószólói a békének.

Az ukránok célja azonban, hogy teljesen felszabadítsák az oroszok által megszállt területeket, még a Krím félszigetet is. Kijev szerint addig kell folytatni a harcot, amíg az utolsó négyzetmétert is vissza nem szerzik. Az ukrán elnököt talán kevésbé fogja érdekelni a magyarok békevágya.

Az ukrán elnök az ukrán érdekeket képviseli, a magyar a magyart. És ez így van rendjén. Oroszország invázióját határozottan elítéljük. Azt pedig megértem, ha valaki a hazáját minden áron meg akarja védeni.

Elindult egy „békeformula” Zelenszkij elnök kezdeményezésére, melyben több mint negyven ország vesz részt, az EU-tagországok mellett az USA, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Ausztrália, Törökország, Japán vagy Katar. Mivel fontosnak tartom, hogy Magyarország minden olyan folyamatban ott legyen, ami közelebb vihet a békéhez, jeleztem az ukrán elnöknek a tárgyalásokba való bekapcsolódásunk szándékát, amit örömmel fogadott.

Kijevi látogatását David Pressman is nyilvánosan értékelte. A budapesti amerikai nagykövet reményét fejezte ki, hogy az ön példáját a magyar kormány is követni fogja. Egyetért?

Jó, ha lassan mindenki meghallja, hogy Magyarország határozottan kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. 

Látogatás a Vatikánban: felébreszteni a békevágyat

Pénteken a Vatikánban járt audiencián, ahol Ferenc pápával találkozott, idén már másodjára. Mi érdekelte leginkább a katolikus egyházfőt?

Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásának emléke mély nyomot hagyott bennünk. Megtisztelő, hogy néhány hónap elteltével ismét volt alkalmunk találkozni és érdemben beszélni egymással. A legfontosabb kérdés most az volt a Vatikánban, hogyan tudjuk a békevágyat felébreszteni azokban is, akik távolabb élnek ettől a konfliktustól. A szentatya a nők, a női vezetők szerepét kiemelten fontosnak tartja. Azt mondta, hogy

A szentatya a béke embere, aki Magyarországra úgy tekint, mint ahonnan a béke el tud indulni. Ebben erősítette őt meg a magyarországi látogatása is.

Egy pápai audiencián előre egyeztetett napirendi pontok vannak?

Mivel személyes találkozókon túl levélben is tartjuk a kapcsolatot a szentatyával, zajlik közöttünk egy beszélgetés, amit most volt alkalmunk folytatni. Ezért nem is kellett előre témákat egyeztetni, hiszen tudtuk, miről lesz szó. A háború kihívásai mellett beszéltünk a hagyományos családi értékek szerepéről is. Ferenc pápa azt kérte tőlem, hogy minden lehetséges fórumon és minden rendelkezésre álló eszközzel álljak ki továbbra is a hagyományos családi értékek mellett. Támogassam a fiatalokat abban, hogy bátran merjenek igent mondani a családalapításra, még akkor is, ha karrierre vágynak.

Arról beszélgettünk, hogyan lehet tervvé alakítani a család iránti vágyat azoknál, akik csak általánosságban ábrándoznak arról, hogy egyszer majd szeretnének gyerekeket.  

Egyébként mennyi ideig tart egy pápai audiencia?

A szentatyánál egy magánaudienciára 15 percet szoktak meghatározni. A tavalyi vatikáni látogatásomkor 15 perc után be is kopogtak, majd ötpercenként megismételték. Idén már nem kopogott senki, így 50 percig tartott a beszélgetés. 

Apropó, családok! Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon az 1,5 reprodukciós rátát 2,1-re kellene emelni. Mint egykori családügyi minisztert is kérdezem, vannak még ötletek a gyerekvállalás ösztönzésére?

2010 óta családbarát fordulat zajlik Magyarországon. Megelőztük Európát, hiszen az Európai Unió csak most kezd kiemelten foglalkozni a demográfiával. Ma Európában egyetlen olyan ország sincs, amely képes lenne saját erejéből fenntartani a népességét. Ez ijesztő! Bár itthon sok előrelépés történt, hiszen családbaráttá vált az adórendszer, könnyebb munka mellett gyermeket nevelni, nagyobb a döntési szabadság, mint korábban, úgy érzem, hogy Magyarországon sem merítettük még ki az összes rendelkezésre álló lehetőséget.

Nyugat-Európában és a tengerentúlon erőteljes rosszallást váltott ki a magyar gyermekvédelmi törvény, vagy ahogy baloldalon nevezik, a homofób törvény. A kormány ennek a jogszabálynak a további szigorítására készül. Nem gondolja, hogy ezzel Magyarország túllő a célon?

A gyermekek védelme közös feladatunk. Akik felelős módon gyermeket vállalnak, nevelhessék is fel a gyermekeiket a saját meggyőződésük szerint. Ezt a szabadságot nem vehetjük el a szülőktől. Ha bármilyen további törvényi változás ennek a szabadságnak a megerősítését szolgálja, abban én partner leszek. 

Barátság, politika és kampánymentes otthonok

Magyarország és az USA kapcsolata jelenleg mélyponton van, komoly mosolyszünet van a két ország vezetése között. Szeptemberben lesz az ENSZ éves ülése, ahová ön is hivatalos. Találkozik Biden elnökkel?

Ha elmegyek az általa adott fogadásra, minden bizonnyal. Az ENSZ Közgyűlés idején a világ vezetői találkoznak New Yorkban. Ilyenkor a szervezet épülete olyan, mint egy nyüzsgő hangyaboly. A hivatalos rendezvényeken kívül lehetőségünk van személyes találkozókra is. Nekem is sok kétoldalú megbeszélésem lesz az „ENSZ Közgyűlésének margóján”.

Vatikáni látogatása után – nem hivatalosan – találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is Rómában.

Mindketten jobban vágytunk egy hosszú, kötetlen baráti beszélgetésre, mint egy hivatalos tárgyalásra. Magyarország számára is lehetőség, hogy Olaszországnak olyan miniszterelnöke van, aki barátként, szövetségesként tekint ránk. A lényegi kérdésekben egyetértünk: az illegális migrációt veszélyforrásnak tartjuk, és kiállunk a hagyományos családi értékek mellett. Azt is tudjuk: a keresztény kultúra védelme nélkül hosszú távon nincs jövőnk. Az uniós forrásokhoz való hozzájutásról is beszéltünk. Tapintható a különbség abban, hogy az EU milyen feltételeket állít egy alapító uniós ország és egy újonnan csatlakozott ország elé. Izgalmas azt látni, hogy az olasz miniszterelnök hogyan lavírozik a politika útvesztőiben. Giorgia Meloni olyan megoldást keres, amellyel megkapja azt a szabadságot, amellyel képes az olasz emberek érdekeit szolgáló döntéseket hozni.

Jövőre két választás is lesz Magyarországon: az európai parlamenti és a helyhatósági. Megfogalmazta már az elvárásait a politikai pártok, illetve a politikusok felé? Nem volt még elég a kampányokból?

Tisztességes versenyre számítok, és arra kérem a politikai pártokat is, igyekezzenek bemutatni: mit kínálnak a választóknak, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Magyarországon már hozzászoktunk a folyamatos politikai kommunikációhoz, és

Fontos lenne olyan kérdésekről kampánymentesen is gondolkodni, amelyek a jövőnk szempontjából meghatározóak: a családokról, a gyerekek jövőjéről, vagy az oktatásról.

Nyugat-Európában hódítottak a zöld pártok, akik a természetvédelem kérdését tűzték a zászlójukra. Néha szürreális dolgokat művelnek, mégis van bázisuk. Ön szerint a zöldnek melyik árnyalata lenne a nyerő Magyarországon?

Én a zöldnek azt az árnyalatát szeretem, amelyik a pirosat és a fehéret egészíti ki.

(Borítókép: Novák Katalin. Fotó: Németh Kata / Index)