Megelőzhető-e a pereskedés az építőipari kontármunkák miatti vitákban?
További Belföld cikkek
- Egekbe szökött a tankerületek adóssága
- Karácsony ajándék nélkül: több százan tehettek panaszt eltűnt vagy kifosztott csomagjaik miatt
- Beperelte a magyar államot a bőnyi rendőrgyilkos, hamarabb szeretne szabadulni
- Napsütésben kezdhetjük el ledolgozni a karácsonyi kilókat
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
Az építőiparban sorozatosak a hibás vagy késedelmes teljesítések, a szavatossági problémák, amelyek hosszadalmas vitát, megegyezés hiányában pedig költséges pereskedést is jelentenek. Egy júliusban megjelent felmérés szerint minden harmadik építtetőnek okoz károkat a rossz minőségű kontármunka, átlagosan 753 ezer forintot. Mivel utólag nem mindig megállapítható egy-egy probléma oka, ezért a felek gyakran már az építkezés ideje alatt próbálnak bizonyítékot szerezni álláspontjuk alátámasztására. Ezek egy bírósági eljárásban akár döntő jelentőségűek lehetnek, de meg is előzhetik a pereskedést.
Inkább hajlik megegyezésre
Nos, a közjegyzői hatáskörök lehetőséget teremtenek a bírósági eljárások elkerülésére, amelyek közül
- az előzetes bizonyítás,
- az igazságügyi szakértő kirendelése, valamint
- a közjegyző előtti egyezségi eljárás
a gyorsaság, az észszerűség és a hatékonyság követelményeinek teljesülését szolgálja.
Az építőipari vitáknál a közjegyzői eljárásokkal gyakran megelőzhető a pereskedés, ezért egyre többen fordulnak ilyen ügyben közjegyzőhöz. A hibásan vagy késve teljesítő kivitelező ugyanis a közjegyzői okiratokat és a szakértői véleményt látva inkább hajlik a megegyezésre, és belátja, nincs értelme egy bírósági eljárásnak
– állítja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, aki szerint az is többször előfordul, hogy már a közjegyzői eljárást sem kell lefolytatni, mert önmagában annak kezdeményezése is elegendő ahhoz, hogy a vétkes fél elismerje a hibáját és egyezségre törekedjen.
Helyszíni szemlét is tarthat
A kamara tájékoztatása szerint vitás ügyekben évről évre többen kérik az előzetes bizonyítás elrendelését, tavaly például 18 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.
Előzetes bizonyítás során alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is, azaz a közjegyző például helyszíni szemlét tarthat vagy okiratokat tekinthet meg. Ennek különösen azokban az esetekben lehet kiemelt jelentősége, amelyekben bizonyítékok semmisülhetnek meg, vagy rongálódhatnak meg.
Az előzetes bizonyításnak perelőkészítő, pergyorsító és perelhárító funkciója is van, amelynek eredményeként születhet
- egyrészt szakértői vélemény, amely ugyanolyan bizonyítási eszköz, mint a perben kirendelt szakértő véleménye;
- másrészt a szemléről vagy tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv, amely közokiratként teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedés, nyilatkozat megtételét, az általa tanúsított adatok és tények valóságát.
Mi okozta a beázást?
Amennyiben a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, illetve megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelését kérheti. A szakértő kirendelése későbbi jogviták megelőzésére, peres eljárások előkészítésére is szolgálhat. Az eljárás eredménye ugyanis egy olyan szakértői vélemény lesz, amely ugyanolyan bizonyítási eszköz, mint a perben kirendelt szakértő véleménye.
Az építkezési vitáknál maradva: a kirendelt igazságügyi szakértő meg tudja állapítani, hogy mi okozta az adott problémát, például egy beázást egy új építésű házban, így a tényeket előidéző, illetve kiváltó okok is feltárhatók a szakértői eljárás alatt.
Ténytanúsítás keretében pedig leírást, fényképet, videófelvételt készíthet a közjegyző az általa tapasztaltakról, és mindezt közokiratba foglalva tanúsíthatja, hogy az adott pillanatban például elkészült-e már a tető vagy még a falak sem álltak, ami a késedelmes teljesítésnél lehet döntő fontosságú. Ténytanúsítást egyébként sokféle esetben kérnek a közjegyzőtől, például internetes zaklatásnál, szerzői jog megsértésénél, de akár pályázatbontásnál vagy éppen egy sorsolásnál is. A közjegyző ilyen esetekben is hitelesen tanúsíthatja, hogy valóban zaklatnak, fenyegetnek valakit, vagy sajátként használták fel más szellemi tulajdonát az interneten.
A közjegyző a tanúsítványban hitelt érdemlően rögzítheti a cselekmény megtörténtének helyét, idejét és módját, illetve a tény fennállását, ennélfogva a ténytanúsítás során a hangsúly valóban a tényszerűségen van.
A közjegyző ugyan nem értékelheti a bizonyítékokat, nem dönthet a felek közötti jogvitákban, azonban az így nyert bizonyítékok a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatóak, és akár perdöntőek is lehetnek.
Gépjárműkár, orvosi beavatkozás
Amúgy nem csak építőipari vitáknál kérik fel a közjegyzőket igazságügyi szakértő kirendelésére vagy előzetes bizonyításra. Például egy nagy értékű gépkocsinál vagy teherautónál nem mindegy, hogy gyártási hiba, a hiányos karbantartás vagy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre a motor, amelynek javítása többmilliós tétel lehet. Ugyanígy egy költséges fogorvosi beavatkozás után is szükség lehet közjegyző által kirendelt független igazságügyi szakértőre.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)