Szijjártó Péter: A harmadik világháború kitörésének kockázata soha nem volt akkora, mint most

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Hongkongi Városi Egyetemen (CityU) tartott előadásában kijelentette,

illetve vita folyik arról is, hogy milyen irányba menjen tovább a közösség, a föderáció vagy a szuverén tagállamokon alapuló szövetség felé.

Magyarországon jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van, amely erősen szembemegy a nemzetközi liberális fősodorral, ezért súlyos támadásoknak van kitéve mind politikailag, mind gazdaságilag az európai és transzatlanti politikai porondon

– fogalmazott.

Majd hozzátette, eközben a magyar kormány bír a legerősebb felhatalmazással a kontinensen az utóbbi években kétharmados többséggel megnyert választások nyomán, és ez a stabilitás hozzájárult ahhoz, hogy hazánk ellen tudott állni ezen támadásoknak.

Érintette a bonyolult geopolitikai helyzetet is, leszögezve, hogy napjainkban a legfőbb feladat az ország fizikai és gazdasági biztonságának garantálása, ami nem egyszerű a nemzetközi nyomás közepette, de eddig sikerült.

Szijjártó Péter nagy eredménynek nevezte, hogy hazánknak eddig sikerült kimaradnia a konfliktusból, a fegyverszállításokból a „háborús pszichózis” ellenére is. Szavai szerint az emberi életek mentésének kellene lennie a nemzetközi közösség fő feladatának, s így

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon különösen súlyosan érezhetők a negatív hatások, és az esetleges eszkaláció sem több ezer kilométerre történne, hanem a közvetlen szomszédságban, ezért a kormány továbbra is kitart a békepárti politikája mellett.

„Nem túlzás azt mondani, hogy a harmadik világháború kitörésének kockázata soha nem volt akkora, mint most” – fogalmazott.

Kitért a globális következményekre, az élelmiszer- és energiaellátás kihívásaira, az egekbe szökő árakra is. „Egész Európa és bizonyos mértékben az egész világ fizeti ennek a háborúnak az árát, miközben egyikünk sem felelős azért” – mondta.

Úgy vélekedett, Ukrajna „saját magáért harcol hősiesen, nem értünk, és nem a nevünkben”, ezért Magyarország elutasítja azt a nézőpontot, amely szerint „mivel Ukrajna értünk is harcol, ezért erkölcsi kötelességünk” részt venni a konfliktusban.

Ez közelebb vinne a harmadik világháborúhoz […] Az egyetlen morálisan elfogadható megközelítés az emberéletek mentése

– szögezte le.

Majd tévesnek nevezte azt az álláspontot, miszerint még nem adottak a feltételek a békeegyezséghez. Kiemelte, hogy a béke esélye ma jobb, mint tegnap volt, és rosszabb, mint holnap lesz. „Minél tovább tart ez a háború, annál kisebb lesz az esély a fenntartható, hosszú távú megállapodásra” – tette hozzá.

Súlyos veszélynek minősítette a világ ismételt blokkosodását, amelyen szerinte mindenki csak veszít, s arra figyelmeztetett, hogy a „valódi kockázatot” épp az úgynevezett kockázatmentesítés, az európai és a kínai gazdaság szétválasztása jelentené.

„Az autóipar adja az európai gazdaság gerincoszlopát”

Megszülettek a döntések az autószektor elektromos átállásáról, több száz milliárd eurónyi beruházás indult meg, arról ugyanakkor elfeledkeztek, hogy akkumulátorokra is szükség lesz, ezeket ugyanis szinte mind Keleten gyártják.

Már csak ezért is fontos egyszerre jó kapcsolatokat fenntartani a keleti és a nyugati országokkal, amit a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden külső beavatkozást elutasító magyar külpolitika lehetővé tett, így Magyarország fontos találkozási ponttá válhatott az autóipari vállalatok számára, ez pedig garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre – jelentette ki.

Végül üdvözölte a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás sikerét, s ennek kapcsán azt, hogy Magyarország lett mára a kínai beruházások első számú célpontja Közép-Európában.