Tartási és életjáradéki szerződés helyett öröklési szerződést kötnek az idős emberek

B RKL20220727008
2023.09.15. 19:21
A napokban egy ingatlanforgalmi szakjogász arról számolt be, hogy az utóbbi időben egyre több idős ember köt tartási vagy életjáradéki szerződést. A közjegyzők nem tapasztalnak jelentős növekedést, viszont az év első nyolc hónapjában mintegy húsz százalékkal több öröklési szerződést kötöttek náluk, mint az elmúlt években.

Az alacsony nyugdíjak és a magas infláció miatt egyre több idős ember köt tartási vagy életjáradéki szerződést. Az elmúlt pár évben már elkezdődött a növekedés, ami decemberben új lendületet kapott – közölte a Népszavával Fülöp Edina ügyvéd. Elmondása szerint nála az ezzel kapcsolatban érdeklődők száma az utóbbi háromnegyed évben 50 százalékkal emelkedett.

Az ingatlanforgalmi szakjogász két különböző okra vezeti vissza, hogy egyre többször keresik fel ebben a témában.

A tartásinál gyakran arról van szó, hogy ezeknek az időseknek ugyan lenne örökösük, de a gyerekek, unokák külföldre költöztek, így nincs, aki gondoskodjon róluk.

A szociális háló pedig kevés, mert néha ugyan meglátogatja őket valaki az önkormányzat megbízásából, de a rendszer túlterhelt, és ez önmagában nem elegendő a méltó életkörülmények fenntartására. Az életjáradék esetén pedig egyszerűen arról van szó, hogy az idősek nem jönnek ki a nyugdíjból, és szükségük van pénzre. Különösen igaz ez múlt év decemberétől, és sokan panaszkodnak a magas árakra, illetve az alacsony nyugdíjakra – vélekedett az ügyvéd.

Örökösévé nevezi a gondját viselőt

A közjegyzők nem tapasztalnak olyan jelentős növekedést, mint a cikkben megszólaló ügyvéd. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Index megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a közjegyzőknél megkötött tartási, életjáradéki és/vagy gondozási szerződések száma idén (a január és augusztus közötti adatok alapján) mintegy tíz százalékkal növekedett az előző évek átlagához képest.

A közjegyzőknél egyébként már évek óta gyakoribb, hogy az idős emberek öröklési szerződést kötnek a tartási, életjáradéki és/vagy gondozási szerződés helyett. Ennek a tendenciának egyik jellemző oka, hogy egyre több egyedül élő nyugdíjas marad állandó segítség nélkül, gyakran azért, mert a közeli hozzátartozók a falvakból városba költöztek, vagy külföldön vállaltak munkát. Azért választják többen az öröklési szerződést, mert az nagyobb biztonságot nyújthat az eltartott, gondozott félnek, mint a tartási vagy életjáradéki szerződések. Öröklési szerződésnél ugyanis a tartásért örökössé nevezi eltartóját, de az örökség – például egy ingatlan vagy autó tulajdonjoga – csak az örökhagyó halálával száll át az eltartóra.

Az év első nyolc hónapjában mintegy húsz százalékkal több öröklési szerződést kötöttek a közjegyzőknél, mint az elmúlt években.

Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó meghatározott életjáradékért, tartásért vagy gondozásért cserébe – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi azt, aki a gondját viseli. Mivel a tulajdonjog csak a halálát követően száll át a szerződéses örökösre, az öröklési szerződés garanciát jelenthet az örökhagyónak arra, hogy a vele szerződő fél élete végéig gondoskodjon róla.

A közjegyzőnél készített öröklési szerződés biztosítékot jelent arra, hogy az örökhagyó halála esetén a szerződés biztosan előkerül, és hogy a szerződő felek akarata érvényesül. A közjegyző köteles ugyanis az általa készített öröklési szerződés tényét bejegyezni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában, így a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző biztosan tudomást szerez az örökhagyó után maradt öröklési szerződésről.

Az együttélés következményei

A tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett kötelezi magát arra, hogy ellenérték fejében eltartja a tartásra jogosultat. Tehát köteles a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátásra. Azt, hogy a tartás alatt mit kell érteni, a felek határozzák meg a szerződésükben, de jellemzően kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.

A tartási szerződés inkább természetbeni szolgáltatásokat feltételez, szemben az életjáradéki szerződéssel, amely a tartásra kötelezettet életjáradék fizetésére vagy más, helyettesíthető dolog szolgáltatására kötelezi.

A járadékot teljesítő félnek ugyanis nem kell ápolnia vagy gondoznia a másik felet, hanem időközönként meghatározott pénzösszeget fizet, vagy valamilyen dolgot szolgáltat a vagyontárgyért cserébe.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a tartási szerződéseknél gyakori probléma, hogy az eltartottnak néhány hónap után nyilvánvalóvá válik, hogy nem úgy képzelte el a gondozást, ahogy az valójában zajlik, vagy nem mérte fel az együttélés következményeit – például azt, hogy mivel jár egy kisgyermekes családdal egy fedél alatt lakni, vagy elviselni, hogy az eltartó az éjszakába nyúlóan nézi a tévét, esetleg nem pontosan úgy csinál mindent, mint azt ő szeretné. Ilyen esetekben a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása indokolatlan, különösen például a felek megromlott viszonyára tekintettel.

Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását is életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja a módosítással nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését. Sok ilyen ügy kerül a bíróság elé, ha a felek a szerződést szeretnék megszüntetni, de nem tudnak megállapodni az elszámolási kérdésekben. A problémát tovább mélyítheti, ha az ingatlant az eltartó időközben már továbbértékesítette.

Erős bizalomra épül

De a lényeg az, bármelyik szerződéstípust is választják, hogy az erős bizalomra épülő, rendkívül személyes kapcsolat miatt érdemes közjegyzővel készíttetni a szerződést, mert ő az okirat elkészítésénél is pártatlan, azaz nem csak az egyik fél érdekeit képviseli, hanem teljes körű tájékoztatást ad valamennyi félnek az őt megillető jogokról és kötelezettségekről. Nem szólva arról, hogy a közjegyző személyesen is meggyőződik a szerződő felek szerződéskötési, jognyilatkozat-tételi és ügyleti képességéről.

(Borítókép: Róka László / MTI)