Szakszervezeti jogok vizsgálatával indít az új összetételű Alkotmánybíróság

A nyári ítélkezési szünet után, szeptember 19-én tartja első teljes ülését a megváltozott összetételű Alkotmánybíróság. A 15 tagú testületben négy új alkotmánybíró (Haszonicsné Ádám Mária, idősebb Lomnici Zoltán, Patyi András és Varga Réka) szeptember 2-án vette fel a munkát. Őket július 4-én választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjainak.

A jelenlegi grémiumból legrégebb óta (2013. február 25-től) Salamon László alkotmánybíró. 2013. április 3-án kapott mandátumot Juhász Imre, 2014. november 15-én Czine Ágnes és a jelenlegi elnök, Sulyok Tamás. 2016. december 1-től van mandátuma Horváth Attilának, Hörcherné Marosi Ildikónak, Schanda Balázsnak és Szabó Marcelnek. Handó Tünde 2020. január 1-jén, Juhász Miklós 2020. április 15-én, Márki Zoltán 2021. június 22-én kezdte meg alkotmánybírói működését. Valamennyiük megbízatása 12 évre szól, de nem választhatók újra.

Szavazati jog helyett csak tanácskozási jog

A szeptember 19-i teljes ülés napirendjén egy bírói kezdeményezés és egy alkotmányjogi panasz szerepel.

A bírói kezdeményezés a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumától érkezett. A bíró azért függesztette fel az előtte folyamatban lévő eljárást és fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte a munka törvénykönyvének 276. § (8) bekezdése sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt önkényes megkülönböztetés tilalmát. A támadott rendelkezés lényege:

A bíróság szerint ez a szabályozás alkotmányos indok nélkül, szükségtelenül és aránytalanul hátrányosan különbözteti meg a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességet szerzett szakszervezeteket. Az inkriminált rendelkezés miatt az alapügyben felperes szakszervezet szinte teljesen kiszorul a kollektív szerződés és rajta keresztül a munkafeltételek alakításából, noha az ahhoz szükséges felhatalmazással (taglétszámmal) rendelkezik.

Jó hírnév megsértése

Az alkotmányjogi panasz Csőgör Péter volt gazdasági nyomozótól érkezett. Az indítványozó Magyar Triatlon Szövetség tagszervezete nevében feljelentést tett az országos szakszövetség ellen állami támogatások jogszerűtlen felhasználása miatt. A feljelentésről a sajtó is beszámolt, aminek nyomán az országos szakszövetség elnöksége a tagszervezeti vezetőknek e-mailben tájékoztatást küldött. A levélre küldött válasz e-mailben az indítványozó azonos címzetti körnek megküldte a feljelentése okainak összefoglalóját és annak lényegét, valamint az e-mailhez csatolta a feljelentése szövegét is.

Ezt követően több gazdasági társaság is keresetet terjesztett elő ellene, amelyben annak megállapítását kérték, hogy

mivel ezzel az indítványozó azt a látszatot keltette, hogy a felperesek fiktív számlázások révén bűncselekmények elkövetésében vettek részt.

Az elsőfokú bíróság a gazdasági társaságok keresetének részben helyt adott, amit a másodfokú bíróság megváltoztatott, és a keresetet elutasította. A Kúria felülvizsgálati ítéletével azonban az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. Csőgör Péter a kúriai ítélet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az alkotmánybíráktól.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)