Meghalt Bruhács János nemzetközi jogászprofesszor

Bruhács János 1939. szeptember 23-án született Pécsett, közép- és felsőfokú tanulmányait is a baranyai megyeszékhelyen végezte. 1963 óta több mint fél évszázadon át folyamatosan oktatott a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a jogutód Pécsi Tudományegyetemen. 1988-tól 2004-ig tanszékvezető, 1989-ben a kar dékánhelyettese, majd 1990–1993 között annak dékánja volt. 2009 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is tanított.

Tudományos kutatómunkájának középpontjában a nemzetközi vízjog és a nemzetközi környezetvédelmi jog állt. Felkért szakértőként részt vett többek között 1979-ben a Duna Bizottság munkájában, 1989 és 1997 között a magyar jogászcsoport tagjaként a bős–nagymarosi vízlépcső jogi vitájában, valamint a hágai Nemzetközi Bíróság Bős–Nagymaros-ügyben hozott ítéletének végrehajtására irányuló tárgyalásokon.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által tervezett környezeti felelősségi jegyzőkönyv kidolgozása során, 2000 és 2003 között a magyar delegáció vezetőjeként irányította a szakmai munkát. 1998 óta folyamatosan tagja volt a hágai Állandó Választott Bíróság magyar nemzeti csoportjának. Szakmai életútját és munkásságát a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével (2011) és a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjével (2023) ismerték el.

Az ő alkotmánybírói jelöléséhez kapcsolódik a parlament egyik legdicstelenebb szavazása. Az történt ugyanis, hogy 1996 novemberében Holló Andrással együtt alkotmánybírónak jelölték, azonban az akkori kormánypártok (az MSZP és az SZDSZ) a frakciók között kialakult konszenzus ellenére a titkos szavazáson csak jelölttársának adtak zöld utat. Bruhács János a szükséges 258 helyett csak 202 szavazatot kapott. Pár hónappal később az ellenzéki pártok kezdeményezésére megismételték a szavazást, de a koalíció ismét kiállt a jelölt mögül. Utóbb döntésüket azzal magyarázták, hogy

És mivel a törvényjavaslatot Gáspár Miklós kereszténydemokrata képviselő jegyezte, ez a koalíció álláspontja szerint egyértelmű pártelkötelezettséget jelentett... A történethez még az is hozzátartozik, hogy a törvényjavaslat előkészítésekor Bruhács János egyebek mellett az ENSZ közgyűlése által kidolgozott dokumentumokat is figyelembe vette, és jogi álláspontja teljes mértékben összecsengett az Alkotmánybíróság később hozott határozatával.