Pert nyert a Kúrián a család, mert nem tájékoztatták őket, hogy a terápiájának halálos kimenetele lehet
További Belföld cikkek
- Itt a minisztérium bejelentése, gyökeres változás jön az egészségügyben
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Az eset még négy évvel ezelőtt történt, a főorvos azt mondta, hogy a palliatív kezeléssel nagyjából egy évet élhet még a leukémiás nő, míg a másik kezelés jóval több évvel kecsegtetett. A nő meg is hozta a döntését a két fia segítségével, de sajnos öt nappal később meghalt.
A főorvos azt is elmondta, hogy a kuratív terápia megterheli a szervezetet, súlyos szövődmények, fertőzés is felléphet, ezt pedig a felnőtt gyermekek is hallották. A beteg a kuratív kemoterápiát választotta úgy, hogy az előzetes vizsgálatok is alátámasztották, hogy nincs olyan állapotban, ami kizárná ennek a lehetőségét – írja az rtl.hu.
Az egyik fiú ezt követően azt állította, hogy amennyiben tisztában lett volna a nő a lehetséges következményekkel, akkor a biztosabb kezelést választja.
Majd bíróságra is került az ügy, azt állítva, hogy a teljes családban éléshez való jogát és emberi méltóságát is megsértették. Ugyanis miután az anyja cselekvőképtelen állapotba került, neki kellett döntenie az ellátásáról anélkül, hogy megfelelő tájékoztatást kapott volna.
A fiúnak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott jogi segítséget az eljárásban, aki elmondta, hogy a teljes családban éléshez való jog sérülhet ilyen esetben. Az ügy a Kúriát is megjárta, és – legalábbis a TASZ tudomása szerint – példa nélküli ítélet született azzal, hogy kimondták: a kórház a tájékoztatáshoz való jog megsértésével a hozzátartozók teljes családban éléshez való jogát is megsértette.
Első fokon keresetét elutasították, de megállapították, hogy a kórház nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének. Ezzel a másodfokú bíróság is egyetértett, sőt azzal is, hogy a rezidens orvos és az osztályvezető főorvos tanúvallomásai ugyanis önmagukban nem voltak elegendők annak bizonyítására, hogy a kuratív terápia halálos kockázatáról is tájékoztatták volna a beteget.
A Kúria végül ki is mondta, a hiányos orvosi tájékoztatás nemcsak a beteg önrendelkezési jogát, de fia személyiségi jogát is sértette.
A másodfokú, jogerős ítélettel szemben a kórház felülvizsgálatot kért. Egyrészt, mert nem lehet tudni, hogy valóban a halálos kockázat ténye lehetett az egyetlen döntési szempont, másrészt a gyermek nagykorú és külön háztartásban él, így jogilag vitás lehet, hogy családot alkottak-e egymással. Emellett azzal érveltek, hogy az orvosi dokumentáció szerintük rögzítette a tájékoztatás tényét és annak tartalmát, a terápiák veszélyeiről való tájékoztatás megtörténtét.
De ezeket azért nem kellett figyelembe venni, mert a tájékoztatási kötelezettség megsértése volt az ügy középpontjában. A TASZ ügyvédje szerint a kórházakat is védik az írásbeli nyilatkozatok a tájékoztatásról, azonban
Ennek a tájékoztatásnak részletesnek, egyéniesítettnek és teljes körűnek kell lennie, azaz nem elegendő egy sablonnyilatkozatot aláíratni a beteggel arról, hogy minden tájékoztatást megkapott
– hangsúlyozta a jogász.