Pert nyert a Kúrián a család, mert nem tájékoztatták őket, hogy a terápiájának halálos kimenetele lehet

További Belföld cikkek

Egy nő leukámiában szenvedett, majd a kórház válaszút elé állította, hogy palliatív vagy kuratív kezelést szeretne-e kapni. A családjával meg is beszélte, így a plusz 5-7 évet ígérő kuratív terápiát választották, de a család szerint az orvosok nem tájékoztatták őket arról, hogy a nő ebbe belehalhat. Sajnálatos módon a nő öt nap alatt meghalt, a család pedig beperelte a kórházat. Végül a Kúriáig ment az ügy, ahol a családnak adtak igazat.

Az eset még négy évvel ezelőtt történt, a főorvos azt mondta, hogy a palliatív kezeléssel nagyjából egy évet élhet még a leukémiás nő, míg a másik kezelés jóval több évvel kecsegtetett. A nő meg is hozta a döntését a két fia segítségével, de sajnos öt nappal később meghalt.

A főorvos azt is elmondta, hogy a kuratív terápia megterheli a szervezetet, súlyos szövődmények, fertőzés is felléphet, ezt pedig a felnőtt gyermekek is hallották. A beteg a kuratív kemoterápiát választotta úgy, hogy az előzetes vizsgálatok is alátámasztották, hogy nincs olyan állapotban, ami kizárná ennek a lehetőségét – írja az rtl.hu.

Az egyik fiú ezt követően azt állította, hogy amennyiben tisztában lett volna a nő a lehetséges következményekkel, akkor a biztosabb kezelést választja.

Majd bíróságra is került az ügy, azt állítva, hogy a teljes családban éléshez való jogát és emberi méltóságát is megsértették. Ugyanis miután az anyja cselekvőképtelen állapotba került, neki kellett döntenie az ellátásáról anélkül, hogy megfelelő tájékoztatást kapott volna.

A fiúnak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott jogi segítséget az eljárásban, aki elmondta, hogy a teljes családban éléshez való jog sérülhet ilyen esetben. Az ügy a Kúriát is megjárta, és – legalábbis a TASZ tudomása szerint – példa nélküli ítélet született azzal, hogy kimondták: a kórház a tájékoztatáshoz való jog megsértésével a hozzátartozók teljes családban éléshez való jogát is megsértette.

Első fokon keresetét elutasították, de megállapították, hogy a kórház nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének. Ezzel a másodfokú bíróság is egyetértett, sőt azzal is, hogy a rezidens orvos és az osztályvezető főorvos tanúvallomásai ugyanis önmagukban nem voltak elegendők annak bizonyítására, hogy a kuratív terápia halálos kockázatáról is tájékoztatták volna a beteget.

A Kúria végül ki is mondta, a hiányos orvosi tájékoztatás nemcsak a beteg önrendelkezési jogát, de fia személyiségi jogát is sértette.

A másodfokú, jogerős ítélettel szemben a kórház felülvizsgálatot kért. Egyrészt, mert nem lehet tudni, hogy valóban a halálos kockázat ténye lehetett az egyetlen döntési szempont, másrészt a gyermek nagykorú és külön háztartásban él, így jogilag vitás lehet, hogy családot alkottak-e egymással. Emellett azzal érveltek, hogy az orvosi dokumentáció szerintük rögzítette a tájékoztatás tényét és annak tartalmát, a terápiák veszélyeiről való tájékoztatás megtörténtét.

De ezeket azért nem kellett figyelembe venni, mert a tájékoztatási kötelezettség megsértése volt az ügy középpontjában. A TASZ ügyvédje szerint a kórházakat is védik az írásbeli nyilatkozatok a tájékoztatásról, azonban

Ennek a tájékoztatásnak részletesnek, egyéniesítettnek és teljes körűnek kell lennie, azaz nem elegendő egy sablonnyilatkozatot aláíratni a beteggel arról, hogy minden tájékoztatást megkapott

– hangsúlyozta a jogász.