Alaptörvény-ellenes a szakszervezetek közötti észszerűtlen különbségtétel
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Magyar Péter kimaradt pártja új klipjéből - Hatalmas összegű energetikai korszerűsítési programot hirdetett a kormány a vállalkozások számára
- Lezárult a kisvárdai csigafeldolgozó ügye, jogerős ítélet született
- „Volt, ahol egy hetedikes tőlünk kapta első fogkeféjét” – a szűrőbusz fogorvosaival beszélgettünk
- Bóka János szerint az Európai Unió téves úton jár
Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság nyári ítélkezési szünet utáni első teljes ülésének napirendjére került egy bírói kezdeményezés, amely szerint A munka törvénykönyvének egyik rendelkezése sérti a szakszervezeti jogokat.
A Fővárosi Törvényszék munkaügyi bírója azért függesztette fel az előtte folyamatban lévő eljárást, és fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint A munka törvénykönyvének 276. § (8) bekezdése sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt önkényes megkülönböztetés tilalmát. A támadott rendelkezés lényege:
az a szakszervezet, amelynek a taglétszáma csak a kollektív szerződés megkötése után éri el a munkavállalók tíz százalékát, a kollektív szerződés módosítását célzó tárgyaláson szavazati jog helyett csupán tanácskozási joggal vehet részt.
A bíróság szerint ez a szabályozás alkotmányos indok nélkül, szükségtelenül és aránytalanul hátrányosan különbözteti meg a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességet szerzett szakszervezeteket. Az inkriminált rendelkezés miatt az alapügyben felperes szakszervezet szinte teljesen kiszorul a kollektív szerződés és rajta keresztül a munkafeltételek alakításából, noha az ahhoz szükséges felhatalmazással (taglétszámmal) rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság szerda este közzétett határozatában (előadó alkotmánybíró: Hörcherné Marosi Ildikó) osztotta a munkaügyi bíró álláspontját. A döntés indoklása szerint a kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás figyelmen kívül hagyja a kollektív szerződés
- alapvető jellegzetességeit (rugalmasság, aktualizálhatóság),
- rendeltetését (a munkáltató és a munkavállalók érdekeinek megfelelő megállapodás), valamint
- normatív jellegét (a kollektív szerződés érinti a munkáltató összes munkaviszonyban álló munkavállalóját).
Mivel a támadott szabályozás nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó követelménynek, az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szövegrészt, továbbá elrendelte a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát minden folyamatban lévő perben. A határozathoz Márki Zoltán és Patyi András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
