Egyre kevesebbet pazarolnak a magyarok

A Nébih a Maradék nélkül programjában 2016 óta méri európai uniós módszertan alapján az élelmiszer-hulladékok mennyiségét. Adataik szerint a tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszer-hulladék mintegy fele, 33,1 kilogramm volt. 

A közleményben kifejtették, jelentős csökkenést mértek a pékáruknál, 6 év alatt csaknem 60 százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból. A javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).

A Nébih hangsúlyozza,

Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei – weboldal, Facebook, Instagram – is segítenek – hívta fel a figyelmet a hatóság.

A Nébih közleménye szerint szeptember 29-hez, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjához közeledve jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva 

Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevő háztartások 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy – ha kismértékben is, de – tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.

A közleményben kitértek arra, hogy világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszer-veszteség 50-60 százalékáért felelősek. A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 25 százaléka került komposztra. Az élelmiszer-hulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszer-hulladék fele komposztálható.