Magyarországon engedik a passzív, de tiltják az aktív eutanáziát – de még meddig?

További Belföld cikkek
-
Szijjártó Péter elmondta, mire van szükség a háború lezárásához
- Nincs vége a fagynak: még napokig tart a vörös kód, kritikus a helyzet az utcákon
- Magyar Péter visszalépett, nem megy el a Sznobjektív felvételére
- Bayer Zsolt gazemberezett és idiótázott, mert megidézték a múltját
- Ezentúl az X-en is jelen lesz a közmédia
Ma délben drámai bejelentést tett Facebook-posztjában az ismert ügyvéd és alkotmányjogász, Karsai Dániel, aki közölte követőivel, hogy tavaly augusztusban ALS-t diagnosztizáltak nála. Ez az a súlyos betegség, amelyben Stephen Hawking világhírű fizikus is szenvedett. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ALS egy úgynevezett motoneuron betegség, amelyben az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, így teljes bénuláshoz vezet. A betegség ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti, a fentieket teljesen tiszta tudattal élik végig a betegek.
Helyt adtak a sürgősségi kérelemnek
A 46 éves Karsai Dániel szerint az ALS rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodor. A betegség utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül. Mint írja,
a létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét. Magyarországon a hozzám hasonló helyzetben lévő, gyógyíthatatlan kórban szenvedő betegeknek nincs erre lehetősége.
Személyes és szakmai véleménye szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát, valamint a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Minthogy Magyarországon a jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely időközben helyt adott a sürgősség iránti kérelmének, így az ügyben november 28-án nyilvános tárgyalást tartanak.
Kétféle formáját különböztetik meg
Az eutanázia görög eredetű szó, amelyet csak a XVII. századtól használnak a „jó”, a „kegyes”, illetve az „irgalmas” halál megjelölésére. Kétféle formáját különböztetik meg: az aktív és passzív eutanáziát. Az aktív formája a halálba segítés, míg a passzívé a meghalni hagyás. Már a római jog is tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy az ember maga dönthessen élete és halála felől.
A VILÁG SZÁMOS ORSZÁGÁBAN A MAI NAPIG KÖZÖNSÉGES EMBERÖLÉSNEK MINŐSÍTIK AZ EUTANÁZIÁT. SŐT, TÖBB HELYÜTT ÖNGYILKOSSÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTELNEK TEKINTIK.
Jelenleg csupán három országban engedélyezik az aktív eutanáziát: Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban. Előbbi kettőben még kiskorúaknál is elfogadják az eutanázia iránti kérelmet, ha az megfelel a szigorú előírásoknak, Luxemburgban viszont kizárólag felnőtteken végzik el a beavatkozást. Svájcban, Németországban, Ausztriában és Finnországban pedig az orvos által felügyelt aktív eutanáziát engedélyezik bizonyos speciális körülmények között.
További néhány európai országban – így többek közt Angliában, Norvégiában, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban – szigorú feltételek mellett lehetséges a passzív eutanázia.
Nálunk is lehetséges a passzív eutanázia
Ebbe az utóbbi körbe tartozik 1998 óta Magyarország is, ahol az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény – az emberi méltóság részeként meghatározható önrendelkezési jog alapján – elismeri a passzív eutanáziát.
Ugyanakkor nem engedélyezett az aktív eutanázia egyetlen formája sem, azaz a gyógyíthatatlan betegeket bizonyos körülmények között kizárólag az ellátás visszautasításának joga illeti meg.
Vagyis a beteg eldöntheti, kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A beteget tehát bizonyos korlátok között megilleti az ellátás visszautasításának joga is. Kivétel ez alól, ha a beavatkozás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
A passzív eutanázia gyakorlásának szigorú alaki feltételei is vannak. Ez azt jelenti, hogy a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. A beteg ellenben a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.
Felmerül a kérdés, nyilatkozhat-e a beteg a jövőbeni cselekvőképtelenné válása esetére arról a személyről, aki helyette dönt, milyen beavatkozások végezhetők el, illetve milyenek nem. Az egészségügyi törvény szerint a cselekvőképes személy későbbi cselekvőképtelensége esetére megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Ezt a nyilatkozatát ugyancsak közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban kell rögzíteni, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében megtenni.
Az Alkotmánybíróság rábólintott
Az eutanázia ma is hatályos hazai jogi szabályozása 2002 tavaszán kiállta az alkotmányosság próbáját. A Németh János vezette Alkotmánybíróság határozata kimondta:
- az egészségügyi törvény nem korlátozza alkotmányellenesen a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését (aktív eutanázia); másrészt
- nem alkotmányellenes a gyógyíthatatlan betegek által az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása (passzív eutanázia).
Az Alkotmánybíróság egy korai határozatában már rámutatott arra, hogy a halálbüntetés és az eutanázia, másrészt az abortusz között az alapjogi megítélés szempontjából lényeges különbség van. A halálbüntetés és az eutanázia esetében ugyanis nem vitás, hogy az, akinek az élete feletti rendelkezésről van szó, ember. Alkotmányosságuk eldönthető az élethez és méltósághoz való jog értelmezése alapján anélkül, hogy az ember formális jogi fogalmát szükségszerűen érintenie kellene. Az Alkotmánybíróság szerint a halálbüntetés egyre több országban alkotmányellenessé minősítése azt a fejlődést viszi egyre közelebb a beteljesedéshez, hogy mindenkit, pusztán ember voltánál fogva, megillessen a teljes jogi státusz. Ez akkor következik be, ha a jogképesség feltétlensége mellett az élethez és a méltósághoz való jog feltétlenségét is elismerik. Ezzel a folyamattal szemben az egyes országokban még létező halálbüntetés és engedélyezett eutanázia individuális ismérvek alapján (bűnösség, életminőség, tudati, illetve fizikai állapot) a sajátosan emberi jogállást megalapozó jogokat elvonhatónak, illetve korlátozhatónak tartja. A határozat indoklása szerint a halálbüntetés és az eutanázia alapkérdése az élethez és méltósághoz való jog feltétlensége vagy korlátozhatósága.
Sólyom László nem tudta megoldani
Sólyom László, az Alkotmánybíróság akkori elnöke a halálbüntetés eltörlését kimondó, 1990-es határozathoz fűzött párhuzamos véleményben egyebek között kifejtette:
Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog a legalapvetőbb emberi jogok. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az emberi méltósághoz való jog anyajog, azaz a még nem nevesített szabadságjogok forrása. Ezért e jog értelmezése hatással lehet az egyéni autonómia határainak megvonására más emberi jogok esetében, csakúgy, ahogy az élethez való jog értelmezése befolyásolhatja az élet feletti rendelkezés más vitás eseteinek eldöntését (pl. abortusz, eutanázia).
Az egykori alkotmánybírósági elnök az Alkotmánybírák talár nélkül című kötetben 2005-ben elmondta, hogy 1993-tól több nyarat töltött el azzal, hogy elolvassa az eutanázia irodalmát. Az első beadvány szerinte annyira nem volt konkrét, hogy a teljes eutanáziaproblémára kellett volna elvi megoldást találni. Mire a második bíróság meghozta a döntést, a kérdés szabályozása már megszületett az egészségügyi törvényben, így „csak” azt kellett megnézni, hogy az vajon alkotmányos-e. Szerinte az akkor hozott határozat nem bocsátkozott elméleti mélységekbe, inkább a régi szövegeket vették elő formális alapként.
A jogtudós az interjúban elismerte, hogy nem tudta megoldani a problémát. Szerinte vagy egy szűkebb kérdés, vagy még több idő kellett volna hozzá. A halálbüntetés eltörlésében biztos volt, ahogy az abortusznál is el tudta választani saját erkölcsi felfogását a mindenkire érvényes jog engedte megoldásoktól. Abban is biztos volt, hogy nem szabad az aktív eutanáziát megengedni, csakhogy nem tudta felépíteni a teljes érvrendszert. Az eutanáziabeadvány pedig akkor lett döntésre érett, amikor a közben meghozott törvény már leszűkítette a problémát. – Az igazi kérdés azonban azóta is fennáll – jegyezte meg az Alkotmánybíróság első elnöke.
Strasbourgban 2002-ben nemet mondtak
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának november 28-ai nyilvános tárgyalásán tehát újra terítékre kerül az eutanázia hazai szabályozása. A magyar kormánynak három hete van írásbeli észrevételeinek benyújtására.
Két hónap múlva eldől, változott-e a strasbourgi bírák véleménye, hiszen 2002-ben – szintén sürgősségi eljárás keretében – egyhangúlag kimondták egy gyógyíthatatlan, izomsorvadásban szenvedő, magatehetetlen brit asszony ügyében, hogy férje nem segítheti hozzá a kegyes halálhoz.
(Borítókép: Shutterstock)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Belföld
Váratlan kihívással szembesülhet a kormány, sztrájk jöhet
Több szakszervezet összefogott, szerintük hülyének nézik a kormánytisztviselőket, így nem maradt más választás.
február 13., 14:25
- Belföld
Megfélemlítette a dolgozókat a letartóztatott kiskunhalasi, nemátalakító maszek műtéteket végző orvosok esete
A nemzetközileg elismert urológus 600 ezer és egymillió forint közötti összeget kért a betegektől.
február 13., 14:41
- Belföld
Az iskolájában üzletelt kábítószerrel egy 18 éves fiú Érden
Nem csak terjesztette, fogyasztotta is.
február 13., 13:02
- Mindeközben
Szabó Franciska alig fél év után szakított ausztrál párjával: „Bankautomatának nézett”
44 perce
- Mindeközben
Ken Jeong fergeteges módon adta elő a Shrek legismertebb dalát az amerikai Álarcos Énekesben
2 órája
- Belföld
Áltraffipaxokkal van tele az ország, szinte lehetetlen kiszúrni az átverést
A megtévesztés mesteri szintű.
február 13., 13:35
- Belföld
Szijjártó Péter elmondta, mire van szükség a háború lezárásához
A tárcavezető kiemelte, a béke megteremtésében számíthatnak a magyar kormány támogatására.
35 perce
- Belföld
Az MNB közölte, eljárást folytat a bennfentes kereskedelem ügyében
Magyar Péter a történtek miatt Mindszenty Józsefhez hasonlította magát.
február 13., 14:50
- Belföld
Elárverezi az állam a legnyereségesebb magyar szinkronstúdiót
A licitálás február 20-án kezdődik és február 25-ig tart, a kikiáltási ár pedig 825,5 millió forint.
február 13., 15:56
- Címlapon
Simicskó István: A hazaárulózást én is túlzásnak tartom
A KDNP frakcióvezetője állítja, nem félnek, és nem fél a Fidesz sem.
4 órája
- Címlapon
Öt doktor lapátokkal akciózott a Homokhátságon
Elegük lett, ezért földet lapátoltak a vízelvezető árokba.
5 órája
- Mindeközben
Bochkor Gábort világsztárral tévesztették össze Japánban, még autogramot is kértek tőle
3 órája
- Mindeközben
Nagy Zsolt Leo tiszta vizet öntött a pohárba titokzatos magánélete kapcsán: Sok pletyka van, hogy a fiúkat szeretem
5 órája
- Belföld
Németh Dávid: Nagy ívekben halad a magyar gazdaság, és nem vagyunk bevállalósak
A K&H Bank vezető elemzője szerint a helyzet nem egyszerű.
február 13., 18:08
- Belföld
Lakmusz: Magyar Péter a Tisza Párt háttéremberével kötött túlárazott szerződéseket a Diákhitel Központ vezetőjeként
A szerződést a pártelnök és Trentin Balázs Lajos, a Troia Media ügyvezetője írta alá.
február 13., 17:30
- Belföld
Rosszabb állapotban vannak az egészségünkért dolgozók, mint az átlag magyar
A kutatások szerint az emberek jobban gyógyulnak egészséges ápolók mellett.
február 13., 18:32
- Belföld
Filmforgatás miatt ismét lezárják a Lánchidat hétvégén
Péntek éjféltől hétfő hajnali 4 óráig.
február 13., 11:46
- Címlapon
Visszavágott az őszi súlyos vereségért a Veszprém, amivel biztosította negyeddöntős szereplését
Egy szörnyű jelenet azonban beárnyékolta a bakonyiak BL-csoportelsőséget érő győzelmét.
1 órája
- Mindeközben
Lukács Miki: Iszonyúan romboljuk a bolygót, próbálok ebben egy kicsit kevésbé élen járni
7 órája
- Belföld
Összesen hét vármegyére adtak ki figyelmeztetést, több járásban pedig riasztás van érvényben
Havazás és ónos eső is borzolja a kedélyeket Magyarországon csütörtökön.
február 13., 06:54
- Belföld
Pert vesztett Pál Norbert kormánybiztos ukrán menekültekkel szemben
A döntésben 64 gyermek és húsz nő érintett, akik az ukrajnai háború miatt menekültek hazánkba.
február 13., 06:21
- Belföld
Kórházban hagyott kisbabáktól vált túlzsúfolttá a Heim Pál Gyermekkórház intenzív osztálya
Az Országos Kórházi Főigazgatóság segítséget kért az elhelyezésükben.
február 13., 08:07
- Címlapon
Megszólalt a Vatikán Ferenc pápa állapotáról
A katolikus egyházfő a kórházban nevezett ki egy püspököt.
47 perce
- Belföld
Lincshangulat alakult ki Magyar Péter interjúja miatt egy elemző közösségi oldalán
A Tisza Párt elnöke kommentháborút indított, mert kritikát fogalmaztak meg vele szemben.
február 13., 08:46
- Belföld
Az éj leple alatt megérkezett a havazás az ország egyes területein
Egy érdekes sorozat viszont ezzel meg is szakadt.
február 13., 09:31
- Belföld
Eltűnt egy 12 éves kislány Szekszárdon
Szauervein Jázmin Kata február 12-én este távozott otthonából, azóta nem adott életjelet.
február 13., 08:31
- Belföld
Nagyon félrement a Nissan reklámja Stohl Andrással és Ganxsta Zoleeval, felháborodtak a nőjogi szervezetek
Azóta már mindenhonnan el is távolították.
február 13., 07:25
- Címlapon
Akár 300 ezres bírságot kockáztat, aki nem végzi el a NAV adategyeztetését
A hivatal átláthatóságot vár a döntéstől.
14 órája
- Belföld
Újabb bűncselekménnyel gyanúsítja az ügyészség az Integritás Hatóság elnökét
A vádhatóság szerint már összesen 87 millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott Biró Ferenc.
február 13., 10:20
- Címlapon
Magyar Péter visszalépett, nem megy el a Sznobjektív felvételére
A hírt Puzsér Róbert közölte, majd Magyar Péter is reagált.
1 órája
- Belföld
Orvosok és ápolók ezrei búcsúzhatnak a szabadságaiktól, a kormányhoz fordultak
A Magyar Orvosi Kamara a helyzet rendezését követeli.
február 13., 09:57
- Belföld
Prostitúcióra kényszerített nőket egy sápi férfi
A férfi a családtagjai segítségével lányokat kényszerített prostitúcióra Németországban.
február 13., 13:54