Bakondi György: A fegyveres bevándorlók megjelenésével eszkalálódik a helyzet a déli határon

Bakondi György kifejtette: a fegyverek megjelenésére, az illegális bevándorlók fegyverhasználatára korábban nem volt példa a magyar–szerb határszakaszon, de az elmúlt időszakban számos esetben történtek lövöldözések, elsősorban a szerb oldalon. Előbb a külterületeken, később pedig már a települések belterületeit, magánházakat értek kézigránátos támadások.

Rálőttek a szerb rendőri erőkre is, holott korábban ezt soha nem tették. Most már fegyverrel fenyegetik, és lövéseket adtak le magyar rendőrökre

– emlékeztetett a főtanácsadó.

Bakondi György az Európai Unió illegális bevándorlással kapcsolatban elfogadott krízisrendelet-tervezetére kitérve azt hangsúlyozta, a magyar–szerb határon történtek ellenére az unió azt szeretné, hogy azokat, akik lövöldöznek a magyar járőrökre, átlőnek a magyar területre, fegyverekkel fenyegetőznek, szervezett bűnözéshez tartozó, súlyos bűncselekményeket követnek el, engedje be Magyarország a területére, és vizsgálja meg, hogy jogosultak-e a politikai menedékjogra.

Vélekedése szerint „ehhez nagy vizsgálat nem kell”, hiszen ezek az illegális bevándorlók nem működnek együtt a hatóságokkal, nincsenek okmányaik, és erőszakosan, felfegyverkezve lépnek fel, ezért ebben az esetben az ENSZ szerinti politikai menedékkérelmet egyáltalán nem lehet vizsgálat tárgyává tenni.

Fontos tény, hogy Magyarország nem humanitárius kérdésként, hanem biztonsági és szuverenitási kérdésként tekint erre az ügyre

– fogalmazott Bakondi György. Emlékeztetett arra: a határátlépés előtt benyújtott kérelmeket megvizsgálja a hatóság, és ha úgy látja, hogy menekültstátuszra vagy más státuszra jogosult a kérelmet benyújtó, akkor egyedi döntése alapján legálisan beengedik, ha azonban erre nem jogosult, akkor nem léphet be az országba.

A műsorban a miniszterelnök főtanácsadója kérdésre válaszolva elmondta, a szerb határszakaszon idén eddig több mint 141 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar határőrizeti szervek, de a határkerítést megkerülve, a horvát, a szlovén, az ukrán, a szlovák vagy a román határon keresztül, sokszor kamionokban elrejtőzve érkező migránsok számát a regisztráció és a határőrizet más típusa miatt nem lehet kontrollálni.

A szervezett bűnözés részéről a magyar határt érintő példátlan nyomásban „áttolódások” tapasztalhatók – mondta.

Rámutatott, komoly probléma van a Bosznián keresztül Horvátországon át Szlovéniáig tartó csempészútvonalon, itt sokszoros növekedés tapasztalható az illegális migránsok számában, és ugyanez látható Bulgária és Szerbia felől Románia irányába is. Megjegyezte, a Magyarország által működtetett szilárd és erős határőrizet terelésre kényszeríti az embercsempészbandákat, így az általuk szállított bevándorlókat sokszor mélységi ellenőrzések során fogják el a hatóságok.

„A tömeges, legázolásos, erőszakos, felfegyverkezve elkövetett cselekmények súlyossága arra kényszerít bennünket, hogy a határőrizet módszertanát, az eszközellátását, annak a jelenlegi szituációba való megfelelését is vizsgáljuk” – jelentette ki Bakondi György.